A tudósok úgy találták, a lélek nem hal meg a testtel együtt.
A tudósok szerint igenis megvan a lehetőség arra, hogy a lelkünk nem hal meg a testtel együtt, hanem tovább él. Elsődlegesen annak a lehetőségét kellett felvetni, hogy az általunk elmének vagy tudatnak nevezett entitást nem az agy hozza létre. A kutatók úgy vélik, lehetséges, hogy van egy másik valóságréteg, amit még nem fedeztünk fel, és ami lényegében túl van azon, amit az agyról tudunk, és meghatározza a valóságunkat.
Kiterjedt kutatómunka eredményeként két szakértő azt állítja, hogy míg a testünk meghal, a tudatunk – vagyis a lelkünk – örökké él. A kvantummechanika teszi ezt lehetővé.
Annyit érdemes tudni erről a tudományágról, hogy a kvantummechanika az anyag viselkedésével foglalkozik, mégpedig atomi és szubatomi szinten. Ez azt jelenti, hogy a molekulák és atomok, valamint az ezeket alkotó egységek (úgymint a neuronok, elektronok, protonok, kvarkok, gluonok és egyéb ezoterikus részecskék) tulajdonságait vizsgálja.
Stuart Hameroff és Sir Roger Penrose tudósok szerint a tudat egyszerűen ezen a nem sejt-, hanem kvantumszinten tárolt információ. A kutatópáros véleménye, hogy ez a tárolási folyamat az Összehangolt objektív redukció (Orch-OR). Ez az emberi sejtek egy szerkezeti összetevőjén, a fehérjealapú mikrotubulusokon keresztül történik, amelyek kvantuminformációt hordoznak.
„Tegyük fel, hogy a szív leáll, a vér nem áramlik tovább; a mikrotubulusok elveszítik kvantumállapotukat” – magyarázza dr. Hameroff. „A mikrotubulusokban lévő kvantuminformáció nem semmisül meg, nem lehet megsemmisíteni, egyszerűen szétoszlik és szétterjed a világegyetemben.”
Ezen a ponton rögtön felmerül bennünk a 21 gramm elmélete, amely szerint az emberi test a halála következtében veszít a súlyából. Pontosan 21 grammot.
Újraélesztéskor ez az információ előbb távozik, majd egyszerűen visszamegy a mikrotubulusokba, és a személy újra tudatára ébred. Ezt nevezzük „halálközeli élménynek”. Ha ehelyett a beteg meghal, akkor a tudata a testen kívül, lélekként létezhet tovább.
A müncheni Max Planck Fizikai Intézet kutatói szerint a halál után egy végtelen túlvilág létezik. Szerintük a világ, amelyben élünk, csak a saját észlelésünk érzékszerveinken keresztül, de a lelkünk ebbe a végtelen túlvilágba kerül, amikor a testünk meghal.
„Amit mi »itt és most«-nak, ennek a világnak tekintünk, az valójában csak az anyagi szint, ami érzékszerveink által felfogható” – mondja dr. Hans-Peter Durr, az intézet munkatársa. „A túlvilág egy végtelen valóság, ami ennél sokkal nagyobb.”
Hameroff és Penrose kutatásai tehát megmutatják, hogy a tudatosság a mélyebb szintű mikrotubulusok rezgéséből ered. Ez nemcsak abban segít, hogy jobban megértsük, mi az emberi tudat, hanem segíthet a mentális, neurológiai és kognitív állapotok kezelésében is.
(via)