Kiderült a titok: ezt bánja meg a legtöbb haldokló az utolsó pillanatokban
Sokan a mai napig tabuként kezelik a témát, pedig a haldoklók utolsó kinyilatkozásait alighanem sokaknak lenne érdemes megfogadni!
Bármennyire is az élet természetes velejárója az elmúlás, a mai napig tabuként kezeljük, emellett rendkívül keveset tudunk róla: nem csak arról, pontosan mi is zajlik le az emberben biológiai szinten, de arról is, mi történik lelki szinten, mik egy haldokló utolsó gondolatai, végső szavai.
A Louisianában élő harmincéves Hadley Vlahos nyolc éven keresztül gondozott haldoklókat: otthonukban ott volt velük az utolsó pillanatokban, fogta a kezüket, meghallgatta, ami kikívánkozott belőlük az utolsó napokban-órákban. Alighanem több halált látott, mint sokunk, így nagy rálátása van arra, milyen az elmúlás. Mint mondja: szinte mindenki bán valamit a halálos ágyán. A legtöbben olyan dolgokat, amiket nem tettek meg, vagy azét, mert halogattak, vagy félték megtenni, vagy egyszerűen másokat maguk elé helyeztek egész életükben.
Most a Mirrornak felfedte, miket mondtak neki a megbánásról a haldoklók, és mely mondatok voltak, amik a legmélyebben megérintették.
Az egyik tanács, amit több haldokló megosztott vele az volt: nem érdemes az anyagi javakat hajszolni egész életünkben.
Azt nem viheted magaddal, amikor távozol
– magyarázta. Egy másik gyakori megbánás: sokan az utolsó órákban döbbentek rá, mennyi mindenről lemondtak csak azért, mert vártak vele.
Ne várj a tökéletes alkalomra, vágj bele most!
Ugyancsak sokan döbbennek rá túl későn – árulja el Hadley –, hogy nem jó, ha mindent csak másokért teszünk, ha nem vágunk bele valamibe csak azért, mert attól félünk, hogy X vagy Y mit gondol majd rólunk.
Hadley úgy érzi, ezekből az utolsó gondolatokból rengeteget tanulhatunk.
– Mindenki taníthat nekünk új dolgokat. Elvégre ők leéltek egy teljes életet! – jelenti ki, hozzátéve: azóta, hogy annyi haldoklótól hallotta, hogy nem mondták el a szeretteiknek, mennyire szeretik őket, igyekszik minél gyakrabban kifejezni a szeretetét mindenki irányába. Van, hogy véletlenszerűen ráír régi ismerősökre, akik sokat jelentenek neki, ám az utóbbi időben nem volt alkalma beszélni velük.
– Van, hogy nem válaszolnak, de ezt nem veszem sértésnek. Az a fontos, hogy tudom: ha bármi történik, ők tisztában lesznek vele, mennyit jelentettek, jelentenek nekem.
