A Micimackó rajongói még csak most jönnek rá, milyen szívszorító rejtett betegségek állhatnak az egyes karakterek személyisége mögött.
Alan Alexander Milne, akit leginkább AA Milne néven ismerhetünk, 1926-ban írta a Micimackót, hogy megtanítsa a gyerekeket a szeretetre, a megbocsátásra, a türelemre, a bizalomra és az elfogadásra.
Azonban hiába nőttünk fel több millióan Milne imádott történetein, sokan a mai napig sem tudják, hogy az író minden egyes szereplőjét olyan pszichés állapotokkal hozták összefüggésbe, mint a szorongás, a figyelemzavar, a depresszió és a kényszerbetegség.
2000-ben Sarah Shea gyermekgyógyász és doktorandusz és gyermekorvosokból álló csapata kiadta a Patológia a Százholdas Pagonyban: A. A. Milne neurofejlődési perspektívája című folyóiratot. Az írásban az vázolják fel, hogy a Micimackó karaktereinek mindegyike különböző mentális rendellenesség tüneteit mutatja.
A professzorok szerint hét egyértelmű állapotot mutatnak ki a Micimackóban, köztük szorongást, depressziót, kényszeres zavarokat és skizofréniát.
Valahol a Százholdas Pagonyban egy kisfiú és a medvéje játszik. A felszínen ez egy ártatlan világ, de szakértői csoportunk közelebbi vizsgálata során egy olyan erdőt találunk, ahol az idegrendszeri fejlődési és pszichoszociális problémák felismeretlenül és kezeletlenül maradnak
– írják.
Bár Shea és csapata eredményeivel nehéz vitatkozni, abban azonban már sokan nem értenek egyet, hogy a szerző szándékosan adta volna a szereplőknek ezeket a „betegségeket”, kiváltképp, mivel Milne 1956-ban halt meg, és a tanulási zavarok kifejezést csak 1963-ban vezették be, ráadásul az ADHD csak az 1990-es években vált általános diagnózissá.
Mások azonban azzal érvelnek, hogy a szerző talán nem tudatosan kötötte össze az egyes karaktereket egy-egy ismert típusú rendellenességgel, hanem felismerhette, hogy egyes gyerekek speciális problémákkal küzdenek, és a Micimackó figurái akár akaratlanul is alapulhattak ezeken a megfigyeléseken. Lássuk is, hogy melyek ezek!
A szaklap szerint Micimackó figyelemhiányos zavarban, más néven figyelemhiányos stresszben szenvedhet.
A gyermekorvosok kifejtették, hogy Micimackó „könnyen elveszik a saját világában, és elveszíti a fonalat azzal kapcsolatban, hogy éppen mit csinál”, köszönhetően rövid figyelmi idejének. Emellett azt is elmondták, hogy a Micimackóhoz hasonlók néha „rögeszmés fixációkat” alakítanak ki, mint például ő a mézzel.
Azt is összegyűjtötték, hogy Micimackónak az ételekhez való ragaszkodása és az ismétlődő számolási viselkedése felveti a kényszerbetegség (OCD) diagnosztikai lehetőségét is.
A szaklap szerint Malacka „generalizált szorongásos zavarban” szenvedhet. Kifejtették, hogy az imádnivaló kismalacot már kiskorában megfelelően fel kellett volna mérni és diagnosztizálni, és olyan gyógyszereket kellett volna kapnia, amelyek segítettek volna rajta.
Elmagyarázták, hogy Malacka ideje nagy részét azzal tölti, hogy túlzottan aggódik rengeteg dolog miatt, és nehezen tudja kontrollálni a félelmeit. A szorongása mindig vele van, ami miatt a legkülönbözőbb helyzetekben érzi magát kényelmetlenül – magyarázta a jelentés.
A teszt szerint azok, akik Füleshez hasonlóak, tartós depressziós zavarban szenvedhetnek. A gyermekorvosok elismerik, hogy nem tudják, hogy valamilyen korai trauma hozzájárult-e krónikus negativizmusához és alacsony energiaszintjéhez.
Szegény szamár krónikusan rosszkedvű és reménytelenséggel küszködik. A gyermekorvosok ezért kifejtették, hogy Fülesnek jót tenne egy antidepresszáns, esetleg egyéni terápiával kombinálva.
A Micimackó patológiai teszt szerint Nyuszi rögeszmés-kényszeres betegségben, más néven OCD-ben szenvedhet. A teszt megjegyezte, hogy a figurának „visszatérő és tartós késztetései vannak arra, hogy mindennek tökéletesnek kell lennie”.
Kényszeres és ismétlődő viselkedésmódok is jellemzik, mint például a dolgok rendezése és ellenőrzése
– tették hozzá.
A kutatók úgy vélik, hogy Tigrisnek van egy visszatérő kockázatvállaló viselkedési mintája. Azt mondták, hogy hiperaktivitása és impulzivitása arra utal, hogy stimuláns gyógyszeres kezelésre lehet szüksége.
A patológiai vizsgálat szerint figyelemhiányos hiperaktivitási zavarban, más néven ADHD-ban szenvedhet. A teszteredmények kifejtették, hogy Tigris mindig ugrál és gyakran „túlságosan izgatott”. Az is nehezére esik, hogy „túl sokáig figyeljen egy dologra”.
A teszt megállapította, hogy Zsebibaba karakterjegyei autizmusra utalhatnak. A kengurubébit „mentálisan bezárkózottnak” írta le, megjegyezve, hogy nincs igazán tudatában annak, hogy mi történik körülötte.
Nincs tisztában a szociális jelzésekkel és normákkal. Egyfelől túlbuzgó és vakmerő viselkedés, másfelől az anyja erszényében való közönyös üldögélés között váltakozik
– írták.
Azt is megjegyezték, hogy aggódnak amiatt, hogy Zsebibaba legközelebbi barátja Tigris, aki nem jó példakép, és gyakran bajba is sodorja őt – írja a Daily Mail.