Te ismered az éjféli mise titkos történetét? Ennél különlegesebbet nem olvasol ma!

December 24-én éjjel milliók indulnak útnak, hogy részesei lehessenek a kereszténység egyik legnagyobb ünnepének. A vallás követői a kis Jézus megszületését ünneplik ilyenkor, de nemcsak a hívők ünnepi szokásai kapcsolódnak ehhez az időponthoz. A betlehem állítást például senkinek nem kell bemutatni, hiszen az is ismeri a háromkirályok és a pásztorok történetét, aki nem vallja magát kereszténynek. Magyarországon különösen fontos szerepe van ennek, hiszen a betlehemezés a legismertebb és legelterjedtebb karácsonyi népszokások közé tartozik.

Régmúltra tekint vissza

Gondolta volna, hogy erről a magyar népszokásról már a 17. századból is akadnak feljegyzések? Az írásos bizonyítékok alapján már ekkoriban is előfordult, hogy szerepjáték keretében eljátszották a Szent Család történetét, méghozzá egy-egy iskolai előadás keretében. Ez a többszereplős dramatikus játék az idők során egyre inkább elterjedt, elsősorban a falvak életében. Bár manapság már egyre kevesebben bújnak a történet szereplőinek jelmezébe, hogy aztán házról házra járjanak, de sok templomban az éjféli misét megelőző programmá vált a betlehemi játék, és az ünnepekhez közeledve számos település kiemelt terein jelenik meg a betlehemi jászol, mint a karácsony egyik szimbóluma. Utóbbinak ugyanis nemcsak a magyar pásztorjátékban van fontos szerepe. Már a 4. században, a Szent Földön is a szent jászol fadarabjai körül ünnepelték a megváltó születését, és amikor a maradványok a római Santa Maria Maggiore templomba kerültek az 500-as években, az éjféli mise szépen lassan beépült a keresztény egyház fontos szertartásainak sorába.

Miért éjfélkor?

Bár maga a szertartás jórészt a hagyományos misékre hajaz, a szokatlan kezdési időpont mégiscsak kiemeli a többi közül. Ugyan a templomba igyekvők ilyenkor már a nap végéhez közelednek, a nulla óra nulla perckor kezdődő szertartás valójában valaminek a kezdetét jelzi. Amikor éjfélt üt az óra, hivatalosan is megkezdődik a karácsony nyolcada. Az egyházi évben a legnagyobb ünnepeknek ugyanis nyolcada van, azaz nyolc napon át tart az ünneplés. Ebben az esetben december 25-től január 1-jéig, azaz nagykarácsonytól kiskarácsonyig. Igen, pont úgy, mint az ismert karácsonyi énekben.

Számos szokás kötődik hozzá

Az éjféli mise idővel nemcsak az egyház, de a családok ünnepének is fontos eleme lett. Olyan családokénak is, akik egyébként nem járnak rendszeresen templomba, mégsem tudják elképzelni az ünnepet enélkül. Sokan tartják például az adventi böjtöt, amelynek az éjféli mise jelzi a végét. Így a templomból hazatérve sok helyen terített asztal várja a famíliát, hogy közösen fogyaszthassák el az ünnepi töltött káposztát. Vagy akadnak, akik például a mai napig megrázzák a gyümölcsfáikat az éjféli mise után, hogy azok bőven adjanak termést a következő évben. Mások vallják, hogy az éjféli mise körüli időpont alkalmas a házasságjóslásra. Gondoljunk például a Luca-nappal kapcsolatos népszokásokra, amelyek jelentős részének ilyenkor van a beteljesedési ideje. Akár hiszünk ezekben, akár sem, egy biztos, ez az időszak mindenki számára varázslatos, az éjféli mise pedig az egyik legnépszerűbb szent mise az egész évben.