Színtiszta pszichológia - ezért szeretnénk úgy kinézni, mint kedvenc sztárjaink

A reklámok többsége arra épül, hogy a cégek kifizetnek kisebb vagyonokat a világsztároknak azért, hogy egyetlen másodpercig a kezükben tartsák az eladni kívánt terméket. És igen, működik: mi észrevesszük, és máris vágyunk arra a bizonyos dologra - írja a Fanny Magazin.

Mágnesként vonz minket

– Attól a perctől kezdve, hogy megszületünk, fejlődésünk minden apró lépése annak köszönhető, hogy utánozunk. Először a szüleinket, majd a tágabb környezetünket. Felnőttként pedig már tudatosan olyan emberek mintáját követjük, akikre felnézünk, akiket csodálunk, akiknek szívesen lennénk a helyükben. Egy idő után már nem is az a fontos, mit csinál valaki, hanem az, hogy ki csinálja. Sokkal nagyobb valószínűséggel ragadnak meg minket olyan dolgok, amit egy általunk kedvelt, nagyra becsült híresség mond, csinál, visel, még akkor is, ha az adott cselekménynek a világon semmi köze ahhoz, ami miatt sikeres lett. Ilyen például az öltözködése, a frizurája vagy a beszédmódja.

Alapvetően ez az oka annak, hogy a cégek szponzorálják a sztárokat, tehát fizetnek azért, hogy használják, viseljék a termékeiket. Szerepelnek a tévében és a médiában, amit mi látunk, és természetesen azonnal mi is vágyunk arra a bizonyos termékre. No és persze az adott árucikk dobozán sem felejtik el feltüntetni, hogy David Beckham éppen milyen alsónadrágot visel, George Clooney pont ilyen kávét iszik, vagy Beyonce is ezt a parfümöt használja – mondja dr. Makai Gábor pszichoterapeuta.

Az ösztöneinkben van

– Míg az állatok körében a dominancia, az erő határozza meg, hogy kit követnek, utánoznak a többiek, az embereknél ez másként működik. Bár a celebkultúra formáját kétségtelenül a modern világ alakította ki, az utánzás sokkal alapvetőbb emberi ösztönökben gyökerezik. A presztízs meghatározza az embert. Ez tette lehetővé őseink számára, hogy elismerjék és jutalmazzák a kiemelkedő képességekkel és tudással rendelkező egyéneket, tanuljanak tőlük, és hogy minden egymást követő generáció az elődeik tudására építsen és azt fejlessze tovább. Az antropológusok szerint azonban akkor is hajlamosak vagyunk az utánzásra, ha azok a cselekedetetek, viselkedési módok önmagukban nem hasznosak, sőt akár károsak is lehetnek, vagy éppen semmi közük az adott személy sikeréhez. Például David Beckham alsógatyája. Ennek oka az, hogy a presztízsorientált tanulás egy nagyon általános stratégia, amely a sikeres példaképekre, nem pedig konkrét tulajdonságokra irányul – árulja el a pszichológus.

Veszélyes játék

A modern világ nagyon különbözik attól, amelyben agyunk kifejlődött, és a sikeres emberek utánzására irányuló hajlam mára akár a hírességek iránti egészségtelen megszállottsággá is elfajulhat. Az ősi társadalmakban a jó példaképek mintája egyértelműen meghatározott volt: jó vadász, vagy gyűjtögető, netán szülő, esetleg rituális szakértő. A mi társadalmunkban azonban a siker kritériumai sokkal változatosabbak és átláthatatlanabbak. Sok híresség olyan területeken érte el sikereit, mint a sport vagy a zene. Ha esetleg ezekben nem vagyunk tehetségesek, azt utánozzuk, amit tudunk, mert az agyunk arra van programozva, hogy a presztízst az alkalmazkodó viselkedéshez társítsa. Ha nem tudunk énekelni, akkor legalább olyan frizurát csináltatunk, mint a kedvenc énekesünknek van.

Mit szeretnénk igazán?

Tegyük fel magunknak a kérdést: Mi az pontosan, ami annyira csodálatra vagy akár irigylésre méltó a kedvenc sztárunk életében? Mi az, amiért utánozzuk?

- Sok pénz

Egy általános válasz arra, hogy valaki miért szeretne filmsztárrá, rocksztárrá, szupermodellé válni. Hiszen a pénz biztonságot és jólétet biztosít. Ki ne vágyna erre?

- Hírnév

Ez is szoros összefüggésben van a pénzzel. Azt feltételezzük, hogy azok, akik sok pénzt keresnek, megérdemlik. Egy jól fizetett színész várhatóan jobb, mint kevésbé megfizetett társai. A társadalmi kapcsolatok ugyan eléggé összetettek, de általános az az elképzelés, hogy a sok pénz sok értéket képvisel az adott ember jellemében.

- Rájuk irányuló figyelem

Ebben az esetben leginkább a színpadhoz kapcsolódó szakmákra gondolunk. Azok az emberek, akik szeretnek fellépni, a színpad által keltett izgalom rabjai lehetnek. Ahogy a kanapénk kényelméből látjuk őket, úgy gondoljuk, hogy ez fantasztikus, irigykedünk, bárcsak minket is ennyi ember csodálna.

- Könnyű élet

Úgy képzeljük, hogy az imádott sztárunk élete könnyű, csupa öröm és kacagás. Pedig neki is – a többi hírességgel egyetemben – hatalmas nyomást kell elviselnie, nap mint nap küzd azért, hogy megőrizze a sikererességét, a hírnevét, a tehetségét és rajongókat. Ennek érdekében pedig rengeteg munkát, energiát és időt kell fordítana magára. Emellett persze azon is elképesztően sokat kell dolgozniuk a hírességeknek, hogy mindig fittek, csinosak, fiatalosak maradjanak. Mindez rengeteg odaadást és nagy erőfeszítést igényel, de mivel ezt nem látjuk, ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni.

Velünk van a baj?

– Egyáltalán nem ciki, ha egy általunk nagyra tartott sztárt próbálunk utánozni, persze egészséges kereteken belül. Ezt a viselkedést tükrözésnek nevezzük, amelyet akkor is tapasztalhatunk, ha egy olyan emberrel beszélgetünk, akik tisztelünk, szeretünk, becsülünk. Ilyenkor észrevétlenül, nem is tudatosan, de átvesszük a gesztusait, a szófordulatait. Így van ez ősidők óta, így tanuljuk és tanultuk meg a társadalmilag elfogadott viselkedést is. A tükrözés egyébként hatással van a mindennapi életünkre. Vegyünk például, az ásítást, szomorúságot, nevetést vagy az undort. Amint valaki ezeket teszi, önkéntelenül utánozzuk – mondja a szakértő.