Te tudod a választ? Ezért ünnepeljük az új kenyeret augusztus 20-án

Az élet jelképe

A kenyér az ember legalapvetőbb élelmiszere, a bőség és termékenység szimbóluma, azaz magát az életet jelképezi ősidők óta. Számos hiedelem és népszokás is köthető hozzá: Luca és Borbála napon, illetve nagypénteken nem volt szabad kenyeret sütni; egy új házba bőséget kívánva új kenyeret vittek; ezzel kínálták az ifjú párt is frigyre lépésük után; gyógyításra és a halottak napján hazalátogató szellemek üdvözlésére is használták - írja a Fanny magazin.

A népi aratáshoz kapcsolódik

A hagyomány szerint az aratás befejezése után, Szent István napjára sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel ez az időpont augusztusra esett, ezt a hónapot nevezték és nevezik ma is az új kenyér havának. A népi aratóünnepeket is ilyenkor tartották. Az aratók az aratás befejezésével búzakalászból és mezei virágokból fontak koszorút, illetve készítettek búzababát, amit ünnepélyes keretek között a gazdának vagy a földesúrnak adtak át. Az emberek ezen az alkalmon ettek-ittak és táncos mulatságban is részt vettek. Az új kenyér ünnepe és a Szent István nap csak később fonódott össze.

A szalag a lényeg

Az új kenyér legfontosabb kiegészítője, ami nélkül nem is lehetne ünnepi az étel, a nemzeti színű szalag. A piros-fehér-zöld madzag a hazát, a kenyér pedig, mint már tudjuk az életet jelképezi, a kettő együtt ezek összekapcsolódását hivatott megmutatni.

A magyar konyha alapja

Nemcsak alapélelmiszer, de a hazai gasztronómia meghatározó eleme is, hiszen a legtöbb hagyományos magyar ételhez szorosan kapcsolódik a kenyérfogyasztás. Szinte minden fogás mellett ott egy szelet, és nemcsak tunkolni, de kenni és pirítani is szeretjük.

Ki lesz a győztes?

2011 óta a Magyar Pékszövetség minden évben megrendezi Szent István-napi kenyérversenyt, ahol szakmai zsűri választja ki, melyik cipó lesz az év Új Kenyere.

Hatalmas megtiszteltetés

A győztes kenyeret augusztus 20-án a szeletelés előtt felszentelik. Ennek is évszázadokkal korábbra nyúlik vissza a hagyománya. Így lesz a mezei kenyérből Isten ajándéka, amit a fárasztó emberi munka megjutalmazásaként adott.

Akár meg is kóstolhatjuk

Akárcsak az ország tortáját, az Új Kenyeret is megkóstolhatjuk. Idén 3 kategóriában mintegy 100 pékáru versenyzett egymással, ebből 33 termék indult a Szent István napi kenyér címéért. A győztest augusztus 18. és 20. között mutatják be a Magyar Ízek Utcája rendezvényen, a fővárosi Várkert rakparton.

Ebből lett a kovászos kenyér

A régészeti leletek szerint, már az őshazában is süthettek, ugyanis különféle ásatások során olyan lapos- és sütőedényeket találtak, melyek alkalmasak lehettek lepények elkészítésére. A lepények sok kultúrában alapvető élelmiszerek voltak, a kovászos kenyerek a kelesztés technikájának fokozatos fejlődésével alakultak. ki.

Távol keleti eredet

Az augusztus 20-i tűzijáték a nemzeti összetartozás egyik szimbóluma, ezzel együtt az államalapítási ünnep csúcspontja. A történelem során azonban nem mindig csodálhatta a nép az égi játékot. A tűzijáték felfedezése több mint 1000 éves múltra tekint vissza, eredetét Kínához kapcsolják.

A színek útja

A korai tűzijátékok még korlátozott színekben zajlottak, leginkább a lőpor égéséből származó sárgás és fehéres árnyalat dominált. Nagy szerepe volt az olasz népnek a színesítésben, akik az 1830-as években kezdtek el kísérletezni a tarkítással. Rájöttek, hogy a különböző fémek és vegyületek égése színeket hoz létre. A különféle árnyalatok intenzitása és tisztasága az égési hőmérséklettől függ, ez határozza meg, hogy milyen szín keletkezik.

Ritkán látunk kéket

Augusztus 20-án az égboltot jellemzően arany, narancsos, fehéres, vörös és zöldes árnyalatok díszítik, de vajon miért nem látunk sosem kéket? A magyarázat erre a következő: ezt a színt nagyon nehéz magas hőmérsékleten előállítani, szükség van hozzá rézvegyületre is, ám a tűzijátékban használt robbanóanyagok égési hőmérséklete gyakran túl magas ahhoz, hogy a rézvegyületek biztosan kék színt adjanak, és ne alakuljanak át más árnyalatokká.

Hazai vonatkozások

A magyarországi tűzijátékok története szorosan összefügg hazánk történelmi és kulturális eseményeivel. Már a 13. századból vannak európai feljegyzések, a reneszánsz és barokk időszakban pedig itthonra is népszerűvé váltak a különféle látványos elemek az udvari ünneplések során. Az 1800-as években már a nagyobb nemzeti események alkalmával is használták az eszközt, a technológia folyamatos fejlődése pedig egyre modernebb és modernebb kivitelezést tett lehetővé. A 20. századra elterjedt és rendszeressé vált az ezzel való ünneplés, habár a történelmi viszontagságok miatt nem minden évben és évtizedben örülhetett a népesség a fényes látványosságnak.

Nagyszabású és látványos

Számos országban ünnepelnek tűzijátékkal, a budapesti égi show pedig a számok alapján a nagyszabású események közé tartozik. 2024-ben az eddigi leglátványosabb tűzijátékkal készülnek. A tervek szerint a pirotechnikai eszközök, a drónok száma és a fényfestés kiterjedése is nagyobb lesz a tavalyinál, és több mint 5 km hosszan lehet majd látni a Duna mentén az égi játékot, három belvárosi híd érintésével. A látványterület egészen a Margitszigetig tart majd.