Kísértetiesen pattog az ujjad? Rosszat jelezhet

A pattanó ujj viszonylag gyakori kézbetegség, becslések szerint a világ lakosságának 2-3%-át érinti. Az elváltozás, aminek latin neve a digitus saltans többnyire a gyűrűs- és hüvelykujjon jelentkezik, de előfordul, hogy szépen sorban mindegyiken kialakul.

1. Mit takar a betegség?

A pattanó ujj hátterében a hajlító inak elváltozása, vagyis az ínhüvelygyűrű beszűkülése áll. Normál esetben ezek az inak gondoskodnak az ujjak mozgásáról, elakadáskor viszont a hajlító ínon csomó alakul ki, ami nehezen képes átjutni az ínhüvelygyűrűn. Emiatt nem lehet kinyújtani az ujjat, vagy csak hirtelen mozdulattal, aminek következtében kipattan az ujj.

2. Kinél és miért alakul ki? 

A legfőbb oka a problémának a túlterhelés, ami főként azokat érinti, akik valamilyen tevékenységgel megerőltetik az ujjaikat, például rendszeresen gépelnek, esetleg kézimunkát végeznek, varrnak, kötnek vagy horgolnak. Gyakori a kertészeknél is, akik tavasszal rövid idő alatt metszenek meg sok fát, növényt. Az ismétlődő kézmozdulatok nagy terhelést rónak az ujjak hajlító inaira, ezzel fokozzák a pattanó ujj kialakulásának esélyét. A problémát előidézheti a menopauzához köthető hormonháztartás-változás, a cukorbetegség, a reumás ízületi gyulladás, sérülések, hegesedés, és a krónikus vesebetegség is.

3. Melyek a tünetek?

Eleinte recsegés, ropogás jelentkezik az ujj hajlításakor, nyújtásakor, illetve kisebb fájdalmak érzékelhetők az ujjtöveknél. Később kitapinthatóvá válik a tenyér felől az ujj tövénél a csomó, ezt követően figyelhető meg kinyújtáskor a kattanó, pattanó hang és érzés. Előfordulhat, hogy csak rásegítéssel válik kinyújthatóvá az ujj, legrosszabb esetben félig behajlított helyzetben marad, és nem mozdítható. A panaszok általában hajnalban és reggel, az ébredés időpontjában a legerőteljesebbek, mivel éjszaka mozdulatlan a kéz és az ujjak. Napközben bejáratódik a test, ezért kevesebb a pattogás is.

4. Hogyan diagnosztizálható?

Az egyértelmű tünetek miatt könnyedén felismerhető a betegség, de a szakorvos a vizsgálat során ellenőrzi az érzékenységet, a duzzanatot, az ínhüvely megvastagodását, a mozgáskor fellépő elakadást. Bizonyos esetekben és biztonsági okokból készíthető ultrahangos vagy röntgenfelvétel is, amivel látható válik az ín állapota. 

5. Mik a kezelési módok?

Elsődleges a pihentetés, ami javíthat a helyzeten, illetve jó módszer lehet az éjszakai sín viselése, amivel egyenesen tartható az ujj. Kezdeti fázisban gyulladáscsökkentő készítményeket és fizikoterápiás kezelést is lehet alkalmazni, ezekkel elkerülhető a műtét. Ha viszont bénító elakadást érzünk, már csak a beavatkozás segíthet, aminek alkalmával helyi érzéstelenítés mellett a kezelőorvos bemetszi a beszűkült ínhüvelyt, majd átvágja az ínhüvelygyűrűt, amitől az ín felszabadul, és újra szabadon mozoghat. Ma már létezik metszés nélküli, tűszúrásos módszer is, amivel gyorsabb a rehabilitáció. 

6. Mire kell figyelni a műtét után?

A varratok kiszedéséig fontos, hogy ne érje víz a kezelt felületet, a sebet és a kötést, ezzel megelőzhető a baktériumok bejutása, és az esetleges fertőzések kialakulása. Célszerű csuklónál rögzített gumikesztyűvel, vagy kézre húzott zacskóval fürdeni. Nagyjából három hétig érdemes kímélni a kezet, mivel a nagyobb erőkifejtést igénylő mozdulatok kellemetlenek lehetnek, de a mozgatás, tornáztatás ilyenkor is fontos. A varratok eltávolítása után tanácsos kezelni a heget, és gyógytorna segítségével visszanyerni a korábbi mozgás képességét. A kiújulás ritka, viszont a többi ujjnál ugyanúgy jelentkezhet a probléma.

7. Hogyan előzhető meg? 

Lényeges lenne a prevencióra összpontosítani, azaz irodai vagy egyéb kézfejet igénybe vevő munkavégzés közben szüneteket tartani. Ilyenkor mozgassuk át, nyújtsuk a kézfejet és ujjakat. Figyeljünk a kezdeti jelekre is: ha merevséget, fájdalmat észlelünk, mihamarabb forduljunk orvoshoz, hogy elkerüljük a súlyosabb következményeket. 

Forrás: Fanny magazin