emlékezés

Miért emlékszünk tömegesen rosszul egyes dolgokra és mi az a Mandela-effektus?

Létrehozva: 2024.11.08.

Mikor visszagondolunk egy-egy gyerekkori filmre, rajzfilm figurára, játékra vagy csak egy márkára, eszünkbe juthat az ikonikus kinézete vagy neve, de biztosan jól emlékszünk ezekre? Erre ad példát Mandela-effektus, mikor emberek tömegesen rosszul emlékeznek vissza részleteire vagy egészére dolgoknak.

Úgy emlékszel, hogy Britney Spears híres Oops!... I did it again című dalának videóklipjében egy mikrofonos fülhallgatót visel? Többen is mondanák, hogy igen, de valójában nem; ez is a rejtélyes Mandela-effektusnak titulálható.

A Mandela-effektust sokan annak tulajdonítják, hogy agyunk hozzáad olyan elemeket egy dolog emlékéhez, amit odaillőnek vagy hiányzónak gondol.
A Mandela-effektust sokan annak tulajdonítják, hogy agyunk hozzáad olyan elemeket egy dolog emlékéhez, amit odaillőnek vagy hiányzónak gondol. (Képünk illusztráció) Fotó:  Pexels.com

A Mandela-effektus egy olyan jelenség, amelyben sokan, kollektíven rosszul emlékeznek eseményekre, karakterekre vagy pedig egy nem létező dolog valahogy mindenki emlékezetébe beférkőzött.

Miért hívják Mandela-effektusnak?

Paranormális jelenség kutató Fiona Broome kezdett el először foglalkozni az effektussal. Emlékei szerint Nelson Mandela 1980-ban elhunyt és a temetésről szóló hírekre is emlékezett, annak ellenére, hogy később Dél-Afrika elnöke lett és végül 2013-ban hunyt el. Miután talált más embereket is, akiknek szintén így éltek az események emlékezetükben, elkezdte tanulmányozni a kollektív hamis emlékek jelenségét, így született meg a Mandela-effektus.

Miért találják ennyire érdekesnek a jelenséget?

Wilma A. Bainbridge, Chicagói Egyetem Pszichológiai Tanszékének adjunktusa a Mandela-effektus népszerűségét azzal magyarázta, hogy mindenki azt gondolja nagyon jól ismerjük saját elménket vagy jól irányítjuk az emlékeinket.

Ez azon esetek egyike, amikor az emlékezetünk átver minket és ez egyfajta hátborzongató, titokzatos érzés.

Nézzünk meg néhány példát az effektusra

  • Kezdjük a nevét adó személlyel, Nelson Mandelával; 2013-ban hunyt el, viszont sokan úgy emlékeznek, hogy 1980-ban hunyt el börtönben.
  • Te is úgy emlékszel, hogy a Scooby Doo rajzfilm sorozatból, Bozontnak ádámcsutkája feltűnően látszik nyakán? Nem vagy egyedül, de a valóságban egyik részben sem látható rajta.
  • Mickey egér nadrágtartót visel... vagy mégsem. Még ha megesküdsz rá, hogy nadrágtartót visel, akkor sincs rajta egyik rajzfilmben sem.
  • A híres logó sok mese előtt a Looney Toons, ami valójában Looney Tunes, szinte semmi értelme, de így írják.
  • Te is emlékszel a Monopoly logóján a bajszos, monoklis, idős úrra? Valójában nem visel monoklit.
  • Rengeteg teória terjeng a Mona Lisa festményével kapcsolatban, de sokan állítják, hogy emlékezetükben mosolygósabb a festményen a hölgy.
  • "Tükröm, tükröm mondd meg nékem..." mindenki így emlékszik a Hófehérke és hét törpe emlékezetes mondatára, a magyar szinkronban több verziója is született ennek a mondatnak, de eredeti angol szinkronját tekintve valójában "Varázs tükröm mondd meg nékem..." hangzik el.

Még sok példát lehet hozni erre a jelenségre, de pontos magyarázatot még mai napig nem találtak az effektusra. Sokan tulajdonítják annak, hogy agyunk hozzáad egyes dolgok emlékéhez olyan elemeket, amiket odaillőnek gondol vagy pedig egyes dolgok kevésbé emlékezetesek így agyunk egy kitalált képet próbál róluk alkotni - írta a Good Housekeeping oldala.

 

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek