Vigyázat, műszálallergia: amikor viszketést okoz a műszőrme
Nem csak a valódi állatszőr, hanem a műszőrme, műszál is okozhat kellemetlen perceket. Íme, a műszálallergia tünetei.
Manapság már nem ritka, hogy a ruhaneműk váltanak ki allergiát, főleg, ha azok részben vagy teljes egészében vegyszereket tartalmazó szintetikus anyagból készültek. Ilyen a műszőrme is, amiről most a Fanny magazin segítségével eláruljuk, miért okozhat gondot, milyen panaszokat tapasztalhatunk viselésükkor, és mit tehetünk, ha ennek ellenére sem szeretnénk lemondani róluk.
Bizonyára mindannyian ismerünk olyan személyt, aki allergiás az állatszőrre, arról azonban kevesebb szó esik, hogy az állati szőrből készült holmik helyettesítésére szolgáló műszőrme is lehet irritáció forrása. Annak, aki szereti az ilyen ruhákat vagy a puha plédeket és takarókat, érdemes tisztában lennie pár alapvető tudnivalóval.
Káros vegyületek gyűjtőhelye
A műszőrme a természetes szőrmét utánzó, látványban és érzetben is hasonló, megfizethetőbb textil, mivel sok egyéb összetevő mellett olyan mesterségesen létrehozott szintetikus szálakból készül, mint az akril, a poliészter vagy a modakril. Ám az alapanyagok, valamint a gyártás során használt különféle vegyi szerek, amilyen a színezékek, a ragasztók és lágyítók, továbbá az adalékok – akárcsak sok más szintetikus termék esetében – káros hatásokkal bírhatnak. Irritálhatják a bőrt és allergiás reakciókat válthatnak ki, főleg, ha még új a ruhanemű vagy takaró. Bizonyos gyártási folyamatokkal készült műszőrmék illékony szerves vegyületeket (gyűjtőnevén VOC) bocsáthatnak ki. Ilyenek a formaldehid, az etil- és metil-benzol és xilol, melyek belélegzése szintén allergiaszerű tüneteket, vagyis tüsszögést, köhögést, szemirritációt okozhat.
Külsőleges panaszok megjelenése
A műszőrme anyaga változó puhaságú, de előfordul, hogy az előállítási technológiától függően durvább tapintású, mint a természetes bunda. Ezért nemcsak allergiás reakciót, de a bőr mechanikai irritációját, viszketését, kipirosodását, érzékenységét is indukálhatja, amennyiben az anyag közvetlenül és hosszabb ideig érintkezik a bőrrel. A rosszabb minőségű szintetikus holmik ráadásul folyamatosan hullathatják szálaikat, az apró szöszöket pedig könnyedén belélegezhetjük. Ez szintén előidézhet nem kívánatos szimptómákat.
Kezeljük őket tudatossággal
Ha nem szeretnénk lemondani a látványos műszőrmék viseléséről, válasszunk jó minőségű, akár tanúsítvánnyal rendelkező termékeket, és ellenőrizzük azok összetételét a vásárlás idején.
A műszőrme használata során a szálak között felhalmozódhat a por, de szerencsére az ilyen anyagot alapvetően egyszerűbb karbantartani, mint az állati bundát, így a felgyülemlett szennyeződések is könnyebben eltávolíthatók. Első használat előtt szellőztessük ki, és nézzük meg a címkén a mosási javaslatokat. Fontos, hogy rendszeresen tisztítsuk, ezzel minimalizálhatjuk az allergének felhalmozódását, és csökkenthetjük az egészségügyi kockázatokat, hogy minél jobban élvezhessük a kellemes meleget adó bundákat. Ha mégis egészségügyi panaszokat észlelünk, mielőbb keressünk fel allergológus szakorvost, ha a tüneteink a bőrünket is érintik, bőrgyógyászt.
Gond lehet a valódi is
Sokan allergiásak az állati eredetű szőrre, aminek kapcsán azt is fontos kiemelni, hogy néha nem maga a szőr, hanem például egy szőrmeruha esetén a szálak között ragadt pollenek bírnak irritáló hatással. A leggyakoribb tünetek a köhögés, tüsszögés, orrdugulás, viszkető érzés, bőrproblémák, melyek más allergiás érzékenység esetén is fellépnek. Sok szőrmeruhában a tartósítás miatt – akárcsak a műszőrme esetén –, káros vegyi anyagok, például a formaldehid is megtalálható.
A divatipar jelentős része jó ideje búcsút intett az állati szőrmének, a világ több országa be is tiltotta az ilyen árucikkek gyártását az állatvédelem és egyes fenntarthatósági célok érdekében. Ennek ellenére még mindig népszerűek a másodkézből beszerzett, vagy családi ruhatárból megörökölt állatprémek, amelyek akármennyire is kedvesek számunkra, irritációt okozhatnak.
