Hamupipőke igaz története
Hetvenöt évvel ezelőtt, 1950. február 15-én mutatták be a francia meseíró, Charles Perrault elbeszélése alapján készült Disney-rajzfilmet, ami még ma is az egyik legkedveltebb animáció a világon. De vajon honnan ered Hamupipőke históriája?
Hamupipőke története számtalan irodalmi, filmes és színházi feldolgozást kapott az évek során, a legismertebb egyértelműen a Walt Disney által készített adaptáció. A Perrault-féle változatot követő alkotás nemcsak népszerűvé tette a mesét, de hozzájárult annak modern megjelenítéséhez is. Idáig azonban hosszú volt az út - írja a Fanny magazin.
Ókori gyökerek
Egyes felvetések szerint a történet eredete kétezer évnél is régebbre nyúlik vissza, méghozzá az ókori Egyiptomba, Hérodotosz görög író idejére. Ő tesz említést ugyanis Rhodopiszról, a rabszolgalányról, akinek a lábbelijét elveszi egy sas, majd az egyiptomi fáraó elé ejti. Az uralkodót annyira lenyűgözi a szandál szépsége, hogy felkutatja tulajdonosát.
Ősi népmesékből szőve
Több száz verzió létezik, közülük fontos kiemelni az olasz Giambattista Basile írását a 17. századból, ami a Hamucicuska címet viselte, illetve a Grimm fivérek által lejegyzett, Aschenputtelt, amely az 1812-es Gyermek- és családi mesék gyűjteményben szerepelt. Közös elem ezekben a művekben a szegénységből felemelkedő hősnő, aki kegyetlen családtagok elnyomásában él, a mostohaanya és mostohatestvérek, a lencseválogatás, a természetfeletti segítség, a bál, az elveszett cipő, és a boldog végkifejlet. Habár pozitív a befejezés, ezek az elbeszélések sötét népmeséken alapulnak. Előbbiben a főszereplő megöli a mostohát, utóbbiban pedig a gonosz testvérek darabokat vágnak le a saját lábukból, hogy az beleférjen a cipellőbe. A véres tettet galambok leplezik le a herceg előtt, akik büntetésképpen kikaparják a testvérek szemeit, ők pedig koldusként élik le az életüket.
A kínai elbeszélés
Duan Chengshi költő, Ye Xianról szóló története a 9. századból maradt fenn. Ez egy kínai tündérmese, ami hasonlít az európai Hamupipőkéhez, és ami az egyik legrégebbi ismert változat. A középpontban egy elnyomott lány áll, és a mostohaanyán kívül egyetlen mostohatestvér akadályozza őt. Ye Xian találkozik egy varázslatos aranyhallal, akit elhunyt édesanyja küldött neki. Miután azonban kegyetlen mostohája megöli a halat, a lány a csontoktól kap mágikus segítséget: a varázslatnak hála eljut az újévi mulatságba egy csodaszép arany cipőben. Hogy ne ismerjék fel, végül elmenekül, ekkor veszíti el az egyik lábbelit, ami az uralkodó kezébe kerül. Az apró méretű cipő felkelti a király érdeklődését, aki keresni kezdi a tulajdonosát. Végül a lány győzi meg arról, hogy neki is fel kell próbálnia, a főszereplők így találnak egymásra.
A legismertebb verzió
A Hamupipőke, avagy a kis üvegcipellő Charles Perrault 1697-es Lúdanyó című mesegyűjteményében jelent meg. Ez a ma ismert Hamupipőke alapja, amiben már fellelhető a jóságos keresztanya (aki valójában egy boszorkány) és az üvegcipellő, melyek ikonikus és elmaradhatatlan motívumok. A francia olvasmány romantikus jegyekkel bír, tanulságot tartalmaz, és ez az első olyan alkotás, ahol jelen vannak a kedves, segítő állatok és a tök is. A történet viszont több ponton eltér a ma ismerttől. A bál három napig tart, és a fiatalok mindegyik alkalommal találkoznak, ám Cendrillon éjfél előtt mindig megszökik. Harmadszorra veszíti el a cipőjét, a herceg pedig országjárás során bukkan rá. Ebben a sztoriban a mostohatestvérek is jól jártak: férjhez mennek két előkelő udvari személyhez.
