Vigyázat, kolbászmérgezés: akár egyetlen falat is halálos lehet!
A botulizmus egyfajta ételmérgezés, amelyet – nevével ellentétben – nem csak kolbász okozhat, hanem akár egy otthon készített befőtt, vagy egy boltban vásárolt konzerv is.
A betegség jelei közé tartozhat a lelógó szemhéj és a torok izmait érintő bénulások, súlyos esetben pedig légzési nehézség vagy akár leállás, így akár végzetes is lehet - írja a Fanny magazin.
Mi az a botulizmus?
A botulizmus, ismertebb nevén kolbászmérgezés a Clostridium botulinum nevű baktérium által okozott súlyos betegség.
Ez a baktérium oxigéntől elzárt környezetben, például talajban él. Innen kerülhet a vizekbe, növényekre és mezőgazdasági termékekre.
Az állatok bélrendszerében is megtalálható, és a trágyázás során a talajba kerülhet, majd onnan a takarmányon keresztül más állatok fertőzését okozhatja. A feldolgozásuk során a baktériumok a nyers húsra kerülhetnek, és a megfelelő hőkezelés hiányában elszaporodva botulotoxint termelhetnek. Ez a toxin a legerősebb ismert szerves méreg, amelyből már 1 mg tisztított toxin halálos lehet az emberre, ugyanis megtámadhatja a szervezet idegrendszerét. Ez az izmok gyengeségét és bénulását okozhatja, például azokét, amelyek segítik a mozgást, a beszédet és a nyelést. Ha a méreganyagok megtámadják a légzést irányító idegeket, az végzetes lehet – figyelmeztet dr. Balaicza Erika belgyógyász főorvos.
Hogyan kaphatunk kolbászmérgezést?
Bár a botulizmus magyar neve kolbászmérgezés, nemcsak húskészítmények okozhatják a betegséget.
A baktérium és toxinja számos élelmiszerből kimutatható, például kukoricakonzerv, zöldbab, levesek, cékla, spárga, gomba, érett olíva, spenót, tonhal, csirke, csirkemáj és májpástétom, löncshús, sonka, töltött tojás, gyümölcs, füstölt és sózott hal.
Az otthoni befőzési módszerekkel tartósított finomságok nagyobb valószínűséggel szennyezettek, mint az élelmiszerboltokban találhatóak. Magyarországon az esetek döntő többségét a házi disznóvágás során készített, nyers vagy rosszul hőkezelt hurka, sonka, kolbász és disznósajt okozza – mondja a doktornő.
Több fajtája is létezik
A leggyakoribb az élelmiszer eredetű botulizmus, amelyet nem megfelelően tárolt és kezelt ételek okozhatnak.
Emellett előfordul a csecsemőkori botulizmus, amelyet a Clostridium botulinum spórák lenyelése válthat ki, de kizárólag 12 hónapnál fiatalabb babáknál történhet. Szintén ritka a sebbotulizmus, ha a spórák a sebbe kerülnek, ott növekedhetnek, és méreganyagokat bocsáthatnak ki a véráramba. Ez főként tűhasználatkor vagy műtéti beavatkozás alkalmával fordulhat elő. Nagyon elvétve, de előfordulhat iatrogén botulizmus, ha túl sok botoxot fecskendeznek be például egy szépészeti kezelés alkalmával. A legritkább viszont a felnőttkori bél toxémiás botulizmus, ami csak akkor eshet meg, ha valaki rossz egészségi állapotban van, amely érinti az emésztőrendszert is.
Tünetek az ártalmatlantól a végzetesig
A botulizmus tünetei általában 12–36 órával a fertőzött étel elfogyasztása után jelentkeznek, de ez az idő lehet hat óra és tíz nap is.
A kezdeti tünetek közé tartozik a levertség, izzadás, izomfájdalom és hasi diszkomfort. Később specifikusabb tünetek is megjelenhetnek, mint a petyhüdt bénulás, lelógó szemhéj, kettős látás, szédülés, pupillatágulat, szájszárazság, nyelési és hangképzési zavarok, valamint gégebénulás. Ezek jelentősen befolyásolják a látást, beszédet, nyelést, mozgást és a légzés képességét
– hívja fel a figyelmet dr. Balaicza Erika.
Diagnózis és kezelés
A tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz kel fordulni, különösen, ha valaki házi készítésű húskészítményt vagy túltárolt készételt fogyasztott.
A botulizmus bejelentésre kötelezett megbetegedés, és a kezelőorvos feladata a területileg illetékes ÁNTSZ felé jelezni.
Az antitoxikus kezelésnek és a beteg ellátásának kórházban kell történnie. A botulizmus diagnosztizálásához az orvos először fizikális vizsgálatot végez. Kikérdezi a beteget a tünetekről és ellenőrzi, hogy vannak-e gyenge vagy bénult izmok. Mivel a tünetek hasonlóak lehetnek más betegségéhez – mint például a stroke, az agyhártyagyulladás és a Guillain-Barré-szindróma – fontos, hogy az orvos további vizsgálatokat végezzen a diagnózisának megerősítéséhez. Ehhez szükség lehet vérvételre, koponya MR-re vagy CT-re, gerincfolyadék vizsgálatra, ideg- és izomfunkciós vizsgálatokra. Ha a fertőzés beigazolódik, a kiváltó októl és súlyosságtól függően a kezelőorvos alkalmazhat gyógyszeres kezelést, ha légzési problémák is vannak, lélegeztetőgépre helyezheti a beteget, amíg a légzést befolyásoló bénulás el nem múlik. A fertőzésnek lehetnek szövődményei, például megbéníthatja azokat az izmokat, amelyek segítik a nyelést és a légzést, kialakulhat hosszú távú gyengeség, fáradtság, légszomj, tüdőgyulladás és idegrendszeri problémák. A botulizmusból való felépülés heteket, hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehet, de szerencsére a legtöbb ember, aki azonnali kezelésben részesül, két héten belül teljesen meggyógyul – mondja a doktornő.
Hogyan lehet megelőzni?
Az ételeket a főzés után két órán belül célszerű lehűteni és hidegben tárolni. Ez megakadályozza, hogy a baktériumok spórákat termeljenek.
Az ételeket fontos alaposan megfőzni. A méreganyag viszonylag hőérzékeny, legalább tíz percig tartó forralás vagy alapos átsütés után már nem okoz megbetegedést.
Nem tanácsos sérült, fel felpúposodott konzerveket megvásárolni, mert ez a baktériumok által termelt gáz jelei lehetnek.
A rossz szagú tartósított élelmiszereket ki kell dobni, nem szabad megenni.
A talajjal szennyezett sebeket alaposan meg kell tisztítani.
Botox injekciót csak engedéllyel rendelkező egészségügyi szakembereknél szabad igénybe venni.
