Betelt a pohár annál a vácszentlászlói gazdánál, akinek hosszabb időn keresztül megdézsmálták a pincéjében tartott borát. A felbőszült férfi ezért a hordóba fagyállót töltött a zamatos nedű helyett, hogy így álljon bosszút. A tolvaj, aki árulta is a lopott bort, meghalt, öt másik embert kórházban kezelnek.
Július óta hatályos a új büntető törvénykönyv. Ez már sokkal nagyobb teret enged magunk és vagyonunk megvédésére. Van ok az örömre, hiszen kis túlzással mindenki úgy védekezhet már, ahogy csak akar. Sokkolóval, gázspray-vel vagy furkósbottal. Egy a lényeg, az elkövető ne szenderüljön jobblétre. Három kivételtől eltekintve.
Abban az esetben, ha valakit az éjszaka kellős közepén lepnek meg, avagy fegyverrel rontanak rá, illetve csoportosan támadnak meg, nem lesz bűn az ölés. A bíróság felmenti az elkövetőt. Az ember saját élete védelmében sok mindenre képes. Talán még gyilkolni is. De kevesen beszélnek a helyzet fonákságáról. Mi van, ha úgy öl valaki, hogy meg sem támadták? Csak a felesége szeretőjét, a zsarolóját, a haragosát akarja eltenni láb alól agyafúrt módon.
Amerikában számos példa bizonyítja: mindez nem science fiction. Megtörtént, hogy a ház ura késő estére beszélt meg találkát az otthonában. Még a kertben lelőtte az odacsalt szeretőt, majd bevitte a házba azt a látszatot keltve, hogy betört, és rátámadt a házigazdára. Minderről az eutanázia jut eszembe. Vajon ha nálunk is engedélyezett lenne a kegyes halál, hány rokon siettetné a nagybácsi vagy a nagynéni másvilágra jutását az örökség reményében?
A hamburger már bejött a tengerentúlról. A furmányos gyilkosságoknak nem kéne megálljt parancsolni, kedves jogalkotók?
