Halandó nem véletlenül asszociál szerencsétlen hajótöröttekre vagy akár a maffia betonba öntött és elsüllyesztett áldozataira, amikor azt hallja, hogy temető a tenger. A sírkert az utolsó, ami eszébe jut, pedig hát juthatna.
A tengeri mélységek szerelmesei világszerte felkereshetnek mesterséges korallzátonyokat. Melyek élővilága nemcsak látványos, de egyúttal a rendkívül sérülékeny természetes zátonyokat is tehermentesítik és óvják a pusztulástól.
A floridai Key Biscane partjától bő öt kilométerre, a tenger mélyén található Neptune Memorial Park azonban nemcsak búvároknak szánt látnivaló, hanem a világon egyedülálló sírkert is egyben. Látványos emlékművei a korallok megtelepedésének biztosítanak új életteret, s ezzel együtt számos tengeri élőlénynek éltető világot, ezáltal az újjászületést is szimbolizálják. Tulajdonképpen ez adta az ötle-tet a víz alatti temető megépítéséhez is.
Így épülhetett meg tizenhat hektáron, tizenhat-húsz méter mélyen a világ egyik legnagyobb mesterséges zátonya, amely lenyűgöző látvány a búvároknak is, hisz egyik megálmodóját, Kim Brandell építészt és szobrászt Atlantisz legendája inspirálta a tervezésnél. A holtak tenger alatti városában szobrokkal övezett utak vezetnek a sírokhoz, melyek elhunyt embereknek az emléktáblák, oszlopok, szobrok anyagába belekevert hamvait is őrzik.
A sírpark ötletgazdája, a tengervédő Gary Levine, az „új Atlantisz” megálmodójának gondolatait továbbfejlesztve még 2003-ban állt elő tervével, hogy víz alatti síremléket építsen, és négy év alatt a szükséges engedélyeket megszerezve és kivitelezhette az „emlékzátonyt”.
– Magam is amatőr búvár vagyok, a mélységekben már sok szépet láttam, de ilyen lenyűgöző valamivel csak tavalyi floridai nyaralásomon szembesültem. Tényleg olyan az egész, mint egy elveszett város, melynek emlékművei között halakkal úszkál az ember, s közben az utak menti padokon még meg is pihenhet – mesélte Horváth Viktória, a Belgrádban élő idegenforgalmi szakember, aki már el is döntötte: utazási irodája idén már utakat szervez elsősorban búvárok számára a tenger alatti temetőbe.
– Tudtam, hogy a sírkert az óceán mélyén kifejezés egy kicsit bizarr, de talán ezért is már most meglehetősen nagy az érdeklődés az utazás iránt. Mi több, három szerbiai partnerünk már afelől is érdeklődött, hogy miként tudna magának végső nyughelyet vásárolni a parkban.
Ez persze nem amerikai állampolgároknak nehezen jöhet össze, de ki tudja, elvégre a víz alatti temetőt örökösök, illetve „potenciális elhunytak” pénzéből hozták össze, s már most kiderült, hogy a holtak nyughelye a tenger mélyét is óvja, élővilágát segíti újjászületni. Ehhez pedig tényleg nem kell állampolgárság.
Tíz-százezer dolláros nyughelyek
A tenger alatti sírhely vásárlója maga dönt, mit kér: emlékoszlopot, szobrot (oroszlántól kisebb diadalkapuig bármi lehet) vagy csak emléktáblát. Az ár természetesen ennek függvénye. Úgy tudjuk, ami tízezertől száz-ezer dolláros árfekvésig belefér, bármi megrendelhető – természetesen a jó ízlés határain belül.
A hamvak az alapanyagba belekerülnek, az emlékmű réz és bronz keverékéből készülő tábláján pedig feltüntetik az elhunyt nevét, születési és elhalálozási dátumát, de ha a megrendelő azt igényli, személye néhány soros jellemzését is felvésik.
