Jure Jeric, a 22 éves spliti zseni az Oxfordi Egyetem legjobb diákja. A fiatalember a fantasztikus lehetőségekről és arról is beszélt, hogy miként kerülhet be egy fiatal tehetség az elitegyetemre. Nem kell hozzá okvetlenül csodagyereknek lenni.
Nincs ebben semmi különös, augusztus közepéig még itthon, az Adria-parton lopom a napot, utána pedig irány London, a JP Morgan, ahol munkába állhatok – mondta kávéját kavargatva az ifjú zseni, aki az év diákjaként diplomázott a világ egyik legtekintélyesebb egyetemén.
Ilyen háttérrel természetesen a legkisebb gondot sem jelentette neki pénzügyi elemzőként álombérért elhelyezkedni a világ egyik vezető bankjánál. Pedig rivális bőven akadt. Jurén kívül, mint meséli, idén tizenhétezer ambiciózus fiatal jelentkezett nyári gyakorlatra a JP Morgannél, őt viszont a cég hívta, s egy hónap praxis után azonnal állást is kapott.
– Oxford csodálatos hely. Úgy is mondhatnám, hogy az egyetem az egész világ, csak kicsiben. Huszonkétezren tanulnak ott minden tanévben, az én társaim száznegyven államból érkeztek. Horvátországból tízen voltunk, a térségünkből pedig a legtöbb a magyar: ha jól tudom, onnan félszázan jutottak be a „szentélybe” – fejtegeti a dalmát fiú, aki szerint a brit elitegyetemen a legkevesebb a brit hallgató, s abszolút téves a felfogás, hogy Oxfordban csak lángész tanulhat.
– Bejutni nem különösebben nehéz, feltéve, hogy van benned ambíció, szorgalom és meg tudod szervezni az életedet. Akárcsak a legtöbb külföldi egyetemre, Oxfordba és Cambridge-be is legcélszerűbb az Erasmus programban próbálkozni. Mindenki egyforma eséllyel startol, akinek pedig sikerül, nemcsak a világot ismeri meg, hanem olyan tudás birtokába is jut, amit otthon biztosan nem sajátíthat el. Az sem mellékes persze, hogy aki egy nevesebb egyetemre bejutva komolyan rászán a tanulásra négy évet, nem kell, hogy féltse a jövőjét és rettegje az állását – mondja Jure Jeric.
Ő persze „könnyen beszél”, hisz már tizenhat évesen felfigyeltek kimagasló képességeire. Nemcsak azzal tűnt ki társai közül, hogy ötösnél gyengébb osztályzatot életében nem kapott, hanem azzal is, hogy a spliti evezősklub legnagyobb tehetsége volt, országos díjakat besöprő iskolaújságot talált ki és a zágrábi rádió is mindenáron ösztöndíjasává akarta beszervezni, mert a főszerkesztő szerint a spliti tininél tehetségesebb újságírót nem szült Horvátország. Ő azonban mást akart, és jól tette.
Még nem volt tizenhét, amikor bejutott az angliai Warwick Egyetemre, két évvel később pedig már oxfordi diák volt. – Ez nem olcsó mulatság még gazdag családoknak sem, ám nekem szerencsém volt. Nyilván nem ok nélkül, de az egyetem javaslatára megkaptam a teljes összegű Michael Wills ösztöndíjat, ami évente harmincötezer font (nagyjából tizenhárommillió forint), amiből simán ki lehet jönni, sőt szórakozni és utazgatni is.
Most, hogy a diploma már megvan, az egyetem felajánlotta Jurének, hogy maradjon kutató Oxfordban, de számára a globális igazgatás és a diplomácia területe – aminek szakértője lett – jóval izgalmasabb a tudományos munkánál. – A JP Morgan szerződése természetesen óriási megtiszteltetés, de pár évnél tovább aligha maradok ott. Utazni fogok és más országokban is dolgozni. Így látom értelmét szerezni mindannak, amivel az elitegyetem felvértezett – mondja a fiatalember, s csak mosolyog a felvetésen, hogy hazájában is lenne munka számára.
– Egyszer talán, sok-sok év múlva, de egyelőre nem hiszem, hogy nyaraláson kívül másért is hazajöjjek. Nem azért, mert nem szeretem Horvátországot, hanem mert így hozta a sors. Nem csak én, a velem együtt végzettek szinte kivétel nélkül hazájuktól távol kívánnak boldogulni. Ez is Oxford öröksége…
Róna tanít
Jelen pillanatban Oxford legismertebb magyarja Róna Péter közgazdász, az egyetem tanára. „Elődei” közül a legnevesebb honfitársunk kétségkívül Horthy Miklós unokája, Horthy István volt, aki Oxfordban szerzett mérnöki oklevelet. Az elmúlt években egyébként több mint duplájára nőtt a nagy-britanniai egyetemekre, főiskolákra felvételiző magyar diákok száma, noha így sem jelentkeznek tömegével a szigetország felsőoktatási intézményeibe.
Az Egyesült Királyság Magyar Diákszövetségének tavalyi adatai szerint 2008-ban 310-en felvételiztek Magyarországról, és 192-en jutottak be, 2012-ben azonban már 519-en jelentkeztek valamelyik brit egyetemre vagy főiskolára és 329-en kezdték meg tanulmányaikat. A felvételizők száma tavaly ugrott meg igazán: 719-en adták be jelentkezésüket.
