Öt napig reménykedett Krisztián családja, hogy eltűnt fiúk elôkerül. A 17 éves fiú barátai tudták: Krisztiánt a Sajó nyelte el, de nem szóltak.
Leírhatatlan fájdalom egy szülőnek, amikor gyermekét kell temetnie. És felfoghatatlan a sokk, amikor egy csapásra szétporlad a remény, hogy eltűntnek hitt fia valaha is hazajöhet. Zoltánnak most ezzel a fájdalommal kell megküzdenie. Krisztián édesapja megtörten beszélt a Borsnak.
– Nem térek magamhoz... Olyan kínt érzek, amiről nem tudok beszélni – akad el az apa hangja. A 17 éves fiút múlt vasárnap kezdték el keresni. Annyit lehetett tudni, szombaton reggel a barátaival ment el egy rövidnadrágban, és mind haza is tértek, de Krisztián nem. A többiek nem tudták, mi történt vele. Krisztián szülei aggódtak fiúk szívbetegsége miatt.
A család Girincsen, egy 800 lelkes Borsod megyei településen él, nem messze a Sajótól, így a folyó partján gyakran töltötték az időt. Csak, most öt nappal később derült ki: azon az éjszakán is ott voltak.
– A barátai át akarták úszni a folyót és ő utánuk ment. Megfulladt. Minden egyes nap kerestük. És tegnap eljött hozzánk a főkapitány, ő mondta el, hogy a fiam meghalt! – mondja az édesapa.
Az egyik fiú nagyon jó barátja volt Krisztiánnak, mondja Zoltán, mindent együtt csináltak. – De nem jött, hogy elmondja, mi történt. Nem is tudjuk, valójában hogyan történt. Onnan derült ki, hogy a fiú napokkal később a rendőrségen vallott – folytatja.
Az édesapa szerint barátai tudták: fia nem tud úszni, mégis hagyták belemenni a folyóba. De az apának arra sincs magyarázata, fia miért vállalta az átúszást. – A barátja szerint este fél 8 volt, amikor elmerült. Olyankor még világos van, a falu pedig nem messze van a komptól. Ha akkor megtudjuk, már elindulhattunk volna keresni – fakad ki az apuka.
Krisztiánnak szerdán volt a születésnapja. Akkor lett volna 18 éves. Információink szerint a rendőrség még vizsgálja a tragédia körülményeit.
