Szinte semmit sem lehet tudni a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem tavaly indított törpemalac projektjéről. Az egyetem Etológiai Intézete bő fél éve olyan önkéntes gazdákat keresett, akik vállalták, hogy hat hónapon keresztül szerető gazdái lesznek egy törpemalacnak. A tudományos kezdeményezés rögvest rengeteg kritikát kapott mondván: teljes felelőtlenség egy állatot mindössze fél évre, kísérleti jelleggel örökbe fogadni.
Az állatbarátokat az sem igazán enyhítette meg, hogy végül az önkénteseket – akiknek számos kritériumnak kellett megfelelniük – arra kötelezték, hogy életük végéig viseljék gondját a malacoknak. Ez azonban korántsem olyan egyszerű, mint ha egy kutyáról vagy macskáról beszélnénk – állítják a malacgazdák. Ezt igazolják annak a nőnek a tapasztalatai is, aki „benevezett” a kutatásra:
„Nagy kertes házban élünk, de szerintem az elsők közt voltam, aki visszaadta a malacot mindössze három hét után. Azt tudom tanácsolni mindenkinek, hogy csak akkor vegyen részt a projektben, ha napi 24 órája van rá. Előbb vállalnék be egy ikerszülést, minthogy újra malacom legyen” – írta a közreműködő, aki önkritikusan magát is felelőtlennek titulálta.
Magyarország Facebook-malacsztárja, a bölcsességeit rendre megosztó Rupert Malac sem mehetett el szó nélkül a téma mellett. Azt üzeni a jövendőbeli gazdáknak, hogy – ahogy neki is – minden fajtársának sok törődésre és egy jó nagy kertre van szüksége, egy lakás szóba sem jöhet. Arról pedig senki se álmodjon, hogy olyan kezesbárányként fog viselkedni egy törpemalac, mint egy jól betanított eb.
Szerettünk volna a malacok sorsáról és a folyó kísérletről friss információkhoz jutni, de az etológiai intézet munkatársától első megkeresésünk után négy nappal azt a választ kaptuk, hogy nincs idejük a Borsnak válaszolni.
