<p>Egyre több a kóbor kutya, fizessen, aki nem ivartalanítja háziállatát! – hangzik a javaslat. De mi lenne a pénztelen nyugdíjasokkal? Az állatmentők szerint erre is van megoldás. </p>
Ön egyetértene azzal, hogy akinek nincs ivartalanítva a kutyája, az ebadót fizessen? Az Állatmentő Liga által szavazásra bocsátott kérdésre logikusan gondolkodva egyértelmű a válasz. Rengeteg a kóbor kutya Magyarországon, évente 15 ezer ebet altatnak el a telepeken, ráadásul az ivartalanított állat számos betegséget elkerülhet.
És aki szegény?
De mit tegyen az, akinek nincs pénze rá, hogy ivartalanítsa kedvenc háziállatát?
– Ez a szavazás egyelőre csak egy közvélemény-kutatás a részünkről. Lehetséges, hogy az egyedül élő nyugdíjas nénik nem tudnák állni az ivartalanítást, de nekik lehetnének kedvezmények – kezdte a Borsnak Pataki Gábor, az Állatmentő Liga vezetője. – Viszont gondoljunk bele, hogy ha esetleg bevezetnék az ebadót, sokkal több állatorvosnak kellene foglalkoznia ezzel a beavatkozással, és emiatt lejjebb menne az ivartalanítás ára!
Negyvenezer probléma
Az állatmentők által közzétett szavazás csak jövő héten zárul le, de a jelenlegi állás önmagáért beszél. A voksolók majdnem nyolcvan százaléka támogatja az ebadót. Ugyanakkor egy-két ellenző véleménye elkeserítő, pláne, hogy kutyatartókról van szó.
Sokakban megfogalmazódott az is, hogy az ebadó bevezetésével még több házi kedvenc kerülne utcára, hiszen sokan inkább nem fizetnének, hanem a könnyebb megoldást választanák. Pataki szerint azonban jobb lenne a helyzet, mint most. Manapság ugyanis a nem tervezett almokból kerülnek utcára tucatjával az ebek. Évente 30-40 ezer olyan kutya születik, akinek nem kellett volna világra jönnie.
Hanyag gazdák
Magyarországon az állatvédők szerint sokak számára „fogyóeszköz” a kutya. Nagyon jellemző, hogy ha egy állat megbetegszik vagy elhullik, lesz helyette kompenzálásképpen kettő. A két-három évente kötelező, települési szintű ebösszeíráskor a tartott állatok többsége regisztrálatlan marad. A gazdátlan állatok jelentős részében nincs a tulajdonosok azonosítására alkalmas mikrocsip. Mivel az állatorvosok csak csipes kutyákat gyógykezelhetnek, illetve olthatnak be veszettség ellen, nagy a valószínűsége, hogy a csip nélküli kutyák többsége semmiféle kötelező orvosi ellátást nem kap.
Városi legenda
A nyugati országokban a műtéti ivartalanítás sokkal jobban elterjedt, mint nálunk. Ebben valószínűleg közrejátszik néhány itteni városi legenda, ezek közül leggyakrabban azzal találkozunk, hogy az a kutya egészségesebb, amelyiknek egy alkalommal már voltak kölykei. Ezt a feltételezést azonban semmilyen tudományos munka, élettani vagy biológiai törvényszerűség nem támasztja alá. Franciaországban és az Egyesült Államok bizonyos részein is megpróbálják megelőzni, hogy a túlszaporodás miatt rengeteg kóbor kutya legyen. A franciáknál például irgalmatlan pénzbüntetést kap az, aki utcára dobja a háziállatát.
