<p>Az Európai Parlament elnöke arról korábban beszélt, hogy még a jövő évi európai parlamenti választás előtt meg kell egyezni a közös uniós menekültpolitikával kapcsolatban. Nagy felháborodást keltett azonban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatala migránsok tízezreinek osztogatott névtelen bankkártyákat.</p>
Forrás: MTI/Balazs Mohai
Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában elmondta: a „kapuzárás előtti pánikkal” rokontermészetű jelenség, amikor lejár egy politikai mandátum. A mandátumukat hamarosan elveszítő politikusok a szívüknek kedves ügyeket ilyenkor még le akarják zárni.
Nem sikerült lezárni a nyitott kérdéseket
Az elmúlt öt év legfontosabb kérdése a migráció volt. Teljesen nyilvánvaló, hogy két táborra szakadt az Európai Unió, a bevándorláspártiakra és bevándorlást ellenzőkre. A megosztottság miatt nem tudtuk lezárni a nyitott kérdéseket, mi elutasítottuk a kvóta, valamint a migránsoknak adandó, a magyar embereket megillető pénzekkel azonos támogatások kérdését. Ahol tudtuk, védtük a magyar érdekeket – nyilatkozta a kormányfő.
„Májusban lesznek az európai parlamenti választások, a bevándorláspárti erők pedig tesznek még egy utolsó kísérletet. Miközben a pénzmosás elleni harcra hivatkozva folyamatosan szorongatják az európai emberek torkát a hatóságok, addig valakik névtelen bankkártyákat osztogatnak olyan embereknek, akiket nem ismerünk, csak azt látjuk, hogy be akarnak jutni az Európai Unióba, közülük pedig sokan válnak terroristává, fenyegetve ezzel az európai emberek biztonságát” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kérdésekkel ostromolják a brüsszeli bürokratákat
Próbálunk információkat gyűjteni arról, mi történik, kérdésekkel ostromoljuk a brüsszeli bürokratákat, a Fidesz európai parlamenti képviselői nem hagyják annyiban ezt az ügyet, fel akarjuk deríteni annak hátországát – húzta alá.
Ehhez kapcsolódik a migránsvízum ügye, amit egyszer már leszavazott az Európai Parlament. Ez arról szólna, hogy belépési engedélyt adunk azoknak, akik humanitárius okokra hivatkozva be akarnak jönni az Európai Unióba – tette hozzá a kormányfő.
„Ez egy olyan kapunyitás, amelyen keresztül az ár ismét betörhet az európai kontinensre. Az Európai Parlament most újra napirendre vette a migránsvízum kérdését, amit le akar nyomni a torkunkon” – vélekedett a miniszterelnök.
Szállítmányozási ügynökségként fogják fel az európai intézményeket
A migránskártya és a migránsvízum ügye is azt mutatja, hogy a bevándorlást támogatók védekezés helyett „szállítmányozási ügynökségként” fogják fel az európai intézményeket, szerintük ugyanis ez a kontinens érdeke – mondta Orbán Viktor.
Mindezt Magyarország szempontjából különösen előnytelennek nevezte, jelezve ugyanakkor, hogy csak az európai parlamenti (EP) választás után vár minőségi változást.
A bevándorláspártiak és a Gruevszki ügyét támadók egybeesnek
A bevándorláspártiak és a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök menekültstátuszának ügyét támadók személyi és szervezeti szinten is pontosan egybeesnek – mondta Orbán Viktor.
Szerinte azok a szervezetek, amelyek az ügyet leginkább a magyar kormány szemére hányják, mind Soros György szervezetei.
Kifejtette: Nikola Gruevszki macedón miniszterelnökként a migráció szempontjából egy kulcsországot vezetett, és nélküle sokkal nehezebb lett volna megvédeni a magyar határt, ezért mindig is szövetségesként tekintettek rá és országára.
„Az ember tisztességesen bánik a szövetségeseivel, ha hozzánk fordul, akkor jár neki a tisztességes eljárás” – tette hozzá Orbán Viktor.
Véget ért a száz év magyar magány
Véget ért a száz év magyar magány korszaka, mindenki rájött arra, hogy velünk együttműködni nem természetellenes, sőt értelmes dolog, sőt megéri – fogalmazott Orbán Viktor.
Aki a magyarokkal együttműködik, jól jár – hangoztatta a kormányfő. Hozzátette: a közös gazdaságfejlesztési programok nemcsak Magyarországnak és a mai államhatáron kívül élő magyaroknak jók, hanem a szomszédos államok nem magyar állampolgárainak is.
Tarlós István jogokat szerzett a fővárosnak
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Tarlós István főpolgármester jogokat szerzett Budapestnek a kormány és a főváros között létrejött megállapodással. Tarlós István elérte, hogy közös döntés szülessen a budapesti fejlesztésekre szánt kormánypénzekről – közölte a miniszterelnök.
Hozzátette: Budapest olyan pénz fölött kapott döntési jogot, amely nem az övé, hanem a központi kormányzati költségvetésből származik, ezért Tarlós István nem feladott, hanem megszerzett jogokat a fővárosnak.
Hangsúlyozta: most, hogy a magyar gazdaság lendületben van, az újonnan létrejött Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa beválhat Budapestnek.
