Ha valaki éveken keresztül kialvatlan, könnyebben kialakul nála a gyilkos kór!
Forrás: iStock (képünk illusztráció)
Ön is éjjeli bagoly? Pedig rosszul teszi, ha hosszú távon nem alszik eleget! Kutatások bizonyítják, hogy az éveken át tartó kialvatlanság növeli a rák kialakulásának a kockázatát. Ha a bárányok számolása nem is jön be, azért van néhány trükk, amivel elérhető a pihentető alvás.
A Beatrice is megénekelte 1991-ben: nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás. Az alvásterapeuták valószínűleg az alvás szót használnák a pihenés helyett. Sokan ébren álmodnak arról, hogy a napjuk egyharmadát alvással töltik. A felfokozott élettempó miatt ugyanis a legtöbben az alvásidőt rövidítik meg a munka vagy a szórakozás kedvéért. Ha rövid ideig – néhány hétig – teszik, nincs gond, hosszú távon azonban nem lesz hálás a szervezetük.
Magunkban tett kár
1942-ben a felnőttek átlagosan 7,9 órát aludtak, 2013-ban ez már csak 7 óra volt. Egy 2016-os kutatás szerint pedig a legtöbben már 7 óránál is kevesebbet durmolnak.
– Egy felnőtt embernek a normális alvásszükséglete hét és fél óra körül van. Aki hat óránál kevesebbet alszik, az nagyon komoly kárt tesz magában. Az egészsége előbb vagy utóbb ezt meg fogja érezni. Az életminőségében jelentős hanyatlás lesz – emeli ki dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta.
De mi van akkor, ha szeretnénk aludni, csak nem jön álom a szemünkre, vagy hajnalban egyszerűen kipattan?
– Ha lenne elég idő az alvásra, és mégis felébred az ember, amögött a túlhajszoltság, a túlingerültség, a stressz áll. Az ember, ha teheti, a hét és fél órát biztosan kialussza. Az alvásidőt eleinte minden különösebb következmény nélkül meg lehet rövidíteni, hosszú távon viszont ez nem működhet. Az, hogy a nap egyharmadát alvással töltjük, jelentősen befolyásolja azt a másik kétharmadot, amit ébren töltünk, aminek tudatában vagyunk – magyarázza a Borsnak az alvásterapeuta.
A nappal összhangban
A szakértő kifejtette: az ember is a természet része. Éppúgy, ahogy az állatokét, a mi életfolyamatainkat is a nap állása befolyásolja. Akkor alszunk, amikor sötét van. Minél közelebb van valakinek a saját ritmusa a természet ritmusához, annál jobban és annál hosszabban, mélyebben fog tudni aludni.
– A legjobb, ha legkésőbb 11 óráig ágyba kerülünk, és lehetőleg 7 óra előtt keljünk fel! Ha ezt nem tudjuk tartani, akkor néhány nap vagy hét után ingerlékenyebbek, feszültebbek leszünk, de akár ízületi vagy gerincprobléma is jelentkezhet. Hosszú távon pedig ennél sokkal komolyabb egészségügyi gondjaink alakulhatnak ki. A krónikus alvászavar akár rákos megbetegedéshez is vezethet. Rendkívül sok vizsgálat is igazolta, hogy akiknél éveken keresztül fennáll a kialvatlanság, azoknál gyakori a rákos megbetegedés – mondja dr. Hermánné Fogarassy Éva.
A buli közbeszól
A gyerekeknek még ennél is több alvásra van szükségük, ami az életkorral változik.
– Alsó tagozatban 10 óra körül szükségeltetik, felső tagozatban 9 óra, és ez a középiskoláig így is marad. Sajnos, sok kamasznál beszélhetünk krónikus alváshiányról. Ők szinte csak annyit alszanak, mint a felnőttek, pedig az alvásigényük egy gyerekének felel meg. A pénteki, meg a szombati bulik eleve megzavarják az alvásritmusukat – fejti ki a Borsnak a szakértő.
Így érheti el, hogy jól aludjon
1. Legyen hűvös a szobában! Az ideális hőmérséklet a 16–19 fok.
2. Hangolódjon rá az alvásra! Legyen átmenet a nappal és az éjszaka között akár egy hangulatvilágítással vagy néhány gyertyával, hogy a szervezet is fel tudjon készülni a lenyugvásra.
3. Lefekvés előtt egy órával inkább beszélgessen, olvasson, mintsem a tévét, a laptopot vagy a telefont bámulja!
4. Ne csináljon lefekvés előtt egy órával már semmi feladattal, kötelességgel járó dolgot!
5. Egy deci bor ellazíthatja az embert, de ennél több ellenkező hatást válthat ki: rövid alvás után kiveri az álmot az ember szeméből
