Ismét eljött az összefogás ideje! Különösen az idős emberekre jelenthet akár végzetes veszélyt a vírus, jobb, ha ők kerülik a nagy tömegeket, bevásárlóközpontokat. A Borsnak ünnepelt művészek és közemberek is egyöntetűen azt mondták: nem hagyják, hogy a kórokozó legyőzze őket.
A koronavírus főképp az idős korosztályból, és a krónikus megbetegedésben szenvedők között szedi áldozatait. Tehetünk érte, hogy ez ne legyen így. De vajon az érintettek, az idős emberek is megtesznek mindent?
Több, mint testőr
A Família Kft. népszerű színésze, Baranyi László jövőre ünnepli a 94. születésnapját. Büszkén mesélte lapunknak: rá a tíz évvel ifjabb felesége vigyáz.
Katalin úgy őriz engem, mint egy testőr. Ő még fiatal, bírja a strapát
– nevetett a színművész. Mindenki szeretett Laci bácsija júniusban letette a lantot, és tervei szerint már csakis akkor lép színpadra, ha valami igazán különleges megbízást kap. – Az önkormányzat ingyenesen biztosítja nekem a napi étkezést, a feleségemnek 500 forintot kell fizetnie. Főznünk ezért nem szükséges, de a hitvesem minden reggel lemegy, hogy megvegye a napi újságot. A gyermekemnek és a 16 éves unokámnak mi magunk mondtuk, hogy mostanában inkább ne látogassanak bennünket, hiszen vigyáznunk kell – magyarázta az egyébként elnyűhetetlen művész.
Ez is érdekelheti!
Megéltem a háborút, 17 évesen már harcoltam, és a földről ettem a fagyott babgulyást. Szívós vagyok, de semmi kedvem az intenzív osztályon kikötni
– fejezte be Laci bácsi.
Pásztor Erzsi önellátó
Pásztor Erzsi a járvány kezdete óta igyekszik vigyázni magára, mostanában pedig még óvatosabb. A 84 éves, Kossuth-díjas színésznő maga intézi a rendszeres bevásárlást, de nem jár társaságba.
Nem hívok magamhoz barátokat, és a színházban is csak havonta egy-két előadást vállalok. Ha a szinkronstúdióban akad feladatom, egyedül vagyok egy műteremben a saját mikrofonommal és fülhallgatómmal. Felveszem a maszkot és rendszeresen fertőtlenítem a kezemet. Sajnálom, hogy vannak olyan emberek, akik nem látják be, hogy a koronavírus valóban nagy veszély
– fogalmazott a Szomszédok Janka nénije, aki hozzászokott, hogy magát látja el. – A keresztlányom egy ideig nem engedett ki az utcára, és elment helyettem a boltba. A szomszédomban egy nagyobb család lakik, amikor ők az interneten rendelnek, engem is megkérdeznek, kérek-e valamit – mesélte a színésznő, és hozzátette:
Óvatosnak kell lennem, ezért mindent elkövetek, hogy ne kapjam el a koronavírust. A halál mindenkit elér, viszont én nem a Covid miatt szeretnék meghalni, hanem a színpadon.
Túlvan a betegségen
Poór Péter nemrég lett túl a koronavírus miatti karanténon. Egyik nap nem érzett szagokat, a következőn pedig 37,5-re szökött a láza.– Szerencsémre csak egy napig voltam igazán rosszul, de ez is rávilágított, hogy a vírus nem játék. Helyesnek tartanám, ha újra bevezetnék a vásárlási idősávokat, igaz, én jól viselem a járványt. Dénes fiam segít az internetes bevásárlásban, én ritkán megyek el itthonról. Egy házban, de külön emeleten lakom a 98 éves anyósommal, akire nagyon kell vigyáznunk, ezért szinte nem is találkozunk, és mivel alig hall, még telefonon sem beszélünk. Őt egy gondozónő látja el.
Barátai sem láthatják
Törőcsik Mari már jó ideje elvonultan él, de mostanában még inkább bezárkózik a velemi otthonába. Amikor telefonon hívtuk, a háztartásvezetője vette fel a telefonját.
A művésznő a legközelebbi barátait sem fogadja, hogy nehogy megfertőződjön
– szögezte le az alkalmazott.
Telefonálnak a barátok
Egy ismerőse segíti a mindennapokban a 93 éves Máthé Erzsit. A művésznő a nap nagy részét pihenéssel tölti, nem jár az utcára, barátaival telefonon tartja a kapcsolatot, így nem tart attól, hogy elkapja a koronavírust.
Negyven éve vagyunk barátnők. Velem a művésznő nem unatkozik
– árulta el a segítő.
„Mozgékony öreglány vagyok!”
Ágnes: Egy szigeten, Ráckevén élek. Van egy fiam, ő segít, ha szükséges. Egy kicsit tartok a vírustól, de nem élek félelemben.
Maya: Mozgékony öreglány vagyok, hetente kétszer járok tornázni. Ez karban tart. Velencén és Pesten is van otthonom, a kertemben pedig magam vágom a sövényt. Ellátom magamat.
Éva: Semmi gondom, szerencsére nincs szükségem segítségre. Ha mégis, számíthatok a lányomra.
Katalin: Saját magamról gondoskodom, de ha valami komolyabb dolgot kell beszereznem, segít a családom. A vírustól egyáltalán nem félek, mert úgyis meg kell halnom valamiben. Hogy érszűkületben vagy a korona miatt távozom az élők sorából, az már teljesen mindegy.
