Az Európai Néppárt európai parlamenti frakciója szerdán szavaz az alapszabály-módosításról, ami gyakorlatilag bebetonozná a Fidesz frakcióbeli felfüggesztéséről szóló voksolás kiírását. Európai parlamenti források szerint a néppárt egy alig húszoldalas, „láthatatlan” dokumentumból gyárt eszközt a Fidesz ellen. Manfred Weber hozzáállását az ügyhöz kiválóan szemlélteti, hogy már Orbán Viktor múlt decemberi, kompromisszumos javaslatát sem méltatta válaszra. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a német keresztény uniópártok részéről is jogilag visszásnak tartják a Fideszre írt szabályzatot.
Ezúton tájékoztatom Frakcióvezető urat, hogy amennyiben az elnökség és a nemzeti delegációvezetők február 26-i találkozóján elfogadott rendelkezéseket szavazásra bocsátják, és meg is szavazzák, úgy a Fidesz elhagyja a képviselőcsoportot
– írta Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetőjének, Manfred Webernek küldött, vasárnapi keltezésű levelében. A néppárt EP-frakciója látványosan úgy alakítaná a politikai csoport eljárási rendjét, hogy immár könnyebb legyen felfüggeszteni a Fidesz delegációját.
Az eredeti módosítási javaslat szerint lehetővé tennék egész delegációk felfüggesztését és kizárását (ezt eddig csak adott EP-képviselő esetében lehetett – a szerk.), ehhez pedig a jövőben a szavazásra jogosult néppárti képviselők mindössze egyszerű többsége is elegendő lenne. Továbbá az ernyőpárt és a parlamenti frakcióbeli tagság között automatizmus is létrejönne – amennyiben előbbi egy tagpártot felfüggeszt vagy kizár a soraiból, a döntés az európai parlamenti csoportra is alkalmazandó lenne - írja a Magyar Nemzet.
Utóbbi egyértelműen a Fidesz ügyére reflektál: a magyar párt ugyanis 2019 óta felfüggesztett tagsággal bír az Európai Néppárt ernyőpártjában, ám annak parlamenti frakciójában lényegében teljes jogú munkát folytat.
A Fideszre gyártanak szabályt
A lap forrásai szerint a magyar miniszterelnök által idézett, múlt pénteki néppárti értekezleten nyilvánvalóvá vált, hogy sem a teljes delegációk felfüggesztéséhez és kizárásához, sem pedig az egyszerű többségről szóló szabályhoz nincs meg a kétharmados támogatottság, tehát azokat a néppárt nem tudná az alapszabályzatában rögzíteni. Egy harmadik elemet, az ernyőpárt és a frakció közötti tükörszabályt viszont
úgy bocsátják szavazásra szerdán a parlamenti csoportban, hogy a magyar kormánypárt felfüggesztéséről szóló voksolás szinte elkerülhetetlenné váljon.
A módosítás értelmében ugyanis az ernyőpártban felfüggesztett pártok esetében kötelező lenne a frakcióbeli tagság ügyét is megszavaztatni a képviselőkkel. – Konkrét esetre gyártottak szabályt, ráadásul visszamenő hatállyal – magyarázta európai parlamenti forrásunk, úgy szemléltetve a történéseket: az EPP frakciójának eljárási szabályzata eddig egy viszonylag rövid, alig húsz oldalas dokumentum volt, amelynek tartalmát még a képviselők is alig ismerték. Most viszont sebtében, jogilag visszás módon duzzasztják duplájára az eddig szinte „láthatatlan” szabályzatot.
Népességarányosan az éllovas tagpárt
A jogi visszásságokra Orbán Viktor is utal a nyilvánosságra hozott levelében. Mint azt írja, a jogállamiság fogalmába a magyar értelmezés szerint nem fér bele a szabályok visszamenőleges hatályú megváltoztatása vagy szankciók kiszabása.
Miután nem tudott kellő mennyiségű szavazatot gyűjteni, hogy megbüntessen minket, most megpróbálja megváltoztatni a szabályokat és egy folyamatban lévő eljárásra kiterjeszteni
– írja a Fidesz elnöke. (A kormánypárt néppárti tagságát 2019-ben fagyasztották be, tehát jóval előbb, mint a szerdán esedékes alapszabály-módosítás. A frakció vezetése így egy majdnem két évvel ezelőtti, még nyitott kimenetelű eseményre hivatkozva szavaztathatná meg a Fidesz felfüggesztését – a szerk.)
Egy másik, korábban ismertetett érv, hogy a Fidesz EP-képviselőit a magyar választók delegálták az Európai Parlamentbe, hogy uniós szinten az ő érdekeiket képviseljék.
A szóban forgó tizenhárom (a delegációban tizenkettő fideszes és egy KDNP-s képviselő ül) politikus jogai és kötelezettségei tehát nem a néppárttól, hanem a választóktól származnak.
A Fidesz elnökeként kötelességem, hogy biztosítsam választóink teljes képviseletét
– fogalmazott Orbán Viktor a levelében ezen összefüggésre utalva, azt is hozzátéve: a magyar néppárti delegáció népességarányosan a csoport legerősebb tagja, hiszen a 2019-es európai parlamenti választásokon 1,8 millió magyar ember szavazatával, a leadott voksok 52 százalékával választották meg.
Kétséges, hogy most jönne válasz
Forrásaink szerint a jogi visszásságokkal a néppárti frakcióban is tisztában vannak. A hét végén a Brüsszelben irányadó lap, a Politico.eu írt arról: Trócsányi László fideszes EP-képviselő, jogászprofesszor jogi útra, az Európai Unió Bírósága elé terelné az alapszabály-módosítás ügyét. Noha a lap perrel való „fenyegetésről” írt, a néppártból származó információink szerint
először bizony a német keresztény uniópártok részéről fogalmazták meg a frakcióban, hogy a jogszabály-módosítás nem állná meg a helyét az uniós bírói fórum előtt.
(Ahogy forrásunk mondta, Trócsányi László erre a véleményre jogi szaktekintélyként ráerősített, ebből született a Politico cikke.)
Emlékezetes az is, hogy tavaly decemberben a miniszterelnök a Fidesz elnökeként már javaslatot tett rá, hogy a magyar képviselők lazább formájú együttműködésben maradjanak az EP-csoportban, ameddig az ernyőpártban döntés nem születik.
A Manfred Webernek címzett levélre a néppárti frakcióvezető sosem válaszolt,
pedig az ötletnek igenis volt támogatottsága, ismertette egy néppárti forrásunk, aki szerint kétséges, hogy ezúttal válaszra méltatnák a magyarokat. Szerinte is szembetűnő, hogy múlt év végén kapkodva, a koronavírus-válságra szinte fittyet hányva kezdődött meg a szervezkedés a Fidesz ellenében. Addig egyébként az az egybehangzó vélekedés volt a frakcióban, hogy megvárják a magyar kormánypárt és az ernyőpárt vitájának lezárását.
