Márki-Zay Péter elszólásai bizonyítják, a baloldal világképe nem változott 2010 óta
Márki-Zay Péter véletlen elszólásai, utalásai azt mutatják, hogy a baloldal világképe egy kicsit sem változott a 2010 előttihez képest - mondta a Nézőpont Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, a Nézőpont Intézet legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a magyarok több mint kétharmada a Fidesz választási győzelmére számít, és talán a baloldali politikusokból is hiányzik az őszinte hit, hogy a Magyarország előtt álló nagy kihívásokra és kérdésekre válaszokat tudnak találni.
"Ugyan néha szoktak programpontokat ismertetni, de azok a baloldali nyilvánosságban sem váltanak ki különösebb érdeklődést" - tette hozzá.
Az elemző szerint Gyurcsány Ferenc hatalmas 2010-es veresége után nem azt a következtetést vonta le, hogy újra kell gondolni a baloldaliságot, hanem megmaradt korábbi világképe mellett, amely társadalmi és gazdasági kérdések liberalizációjából, azaz privatizációból áll.
Ez alapvetően az energiaárak elengedését, a határok gyengítését és az egészségügy valamilyen mértékű magánosítását jelenti - mondta Mráz Ágoston Sámuel. Hangsúlyozta, miközben a baloldal nem hirdeti, néhány elszólásból kiderül, hogy ugyanúgy gondolkodnak, mint 2010 előtt, valamint semmiféle különbség nincs Gyurcsány Ferenc világképe és Márki-Zay Péter véletlenül elmondott mondatai között.
A Nézőpont Intézet vezetője elmondta, hogy Gyurcsány Ferenc politikája az Orbán-kormány eredményeinek totális tagadásából, másrészt a Brüsszelnek való megfelelésből áll: szuverenitás helyett föderalizálás, migráció elleni védekezés helyett liberalizálás, a nemzeti gazdaság erősítése helyett a privatizálás.
Mráz Ágoston Sámuel aláhúzta, az Orbán Viktor által vezetett kormányoknak tagadhatatlan eredménye, hogy a nemzetstratégiai ágazatokban megerősödött a nemzeti, állami tulajdon, legyen szó az energia-, a pénzügyi vagy az egészségügyi szektorról.
Elmondta, a baloldal programpontjai mögött ezzel szemben nemzetközi politikai és gazdasági érdekek lehetnek, ami nem nyeri el a magyar társadalom többségének szimpátiáját. A baloldal ezért a hivatalos üzeneteiben nem beszél ilyenekről, "korábbi mondataikból, elszólásaikból azonban ez összerakható" - mondta az elemző.
"kifejezetten fontos feladat, hogy megtaláljuk ezeket a mondatokat, és a választópolgárok megalapozott döntést tudjanak hozni (...) a nemzetben való gondolkodás és a rejtegetett nemzetközi érdekek kiszolgálása között".
Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is, a baloldalnak az lesz az érdeke, hogy hangulatot keltsen a kormánnyal szemben akármilyen témában, és ezáltal megpróbálja felerősíteni a "protest érzületet" a társadalomban.
Tehát a baloldal nem azt szeretné elérni, hogy a választók a "baloldali alternatívára szavazzanak, hiszen az nem többségképes", hanem az ellenérzéseket próbálják majd meg felcsiholni az Orbán-kormánnyal szemben - mondta.
Mráz Ágoston Sámuel szólt arról is, a Nézőponthoz hasonló intézeteknek feladata, hogy szorosan figyeljék, a magyar választás tisztességes körülmények között zajlik-e le. Hangsúlyozta, foglalkozni kell a külföldi államok beavatkozásával, valamint az Európai Bizottság magyar kampányban játszott szerepével, amit azzal ér el, hogy pénzügyi nyomást próbál helyezni Magyarországra.
Az elemző aláhúzta, fontos, hogy aki politikával foglalkozik, ne csak a hivatalos állításokat hallja meg, hanem a sorok között is olvasson a véletlen elszólásokból és utalásokból.
"Soha nem szabad elfelejteni, hogy itt az a Gyurcsány Ferenc és jelenlegi szövetségese, Márki-Zay Péter szeretne nyerni a választáson, akik 2002 után a nem lesz gázáremelés szent ígéretét tették a választópolgároknak, és utána több tucatszor megsértették azt" - fogalmazott.
