A finnek valamit nagyon tudnak, már az 1970-es évektől beépítették ezt a berendezést, ami nem csak a pénztárcánkat, de az egészségünket is kíméli.
A fűtés és a szellőztetés télen egymás „ellenségei”. Pedig a friss, oxigéndús levegő elengedhetetlen szervezetünk optimális működéséhez. Semmiképp nem szabad a szellőztetést elhagyni a fűtésszámla csökkentése érdekében, különösen egy szigeteléssel ellátott épület esetében, ahol a szerkezeti elemek penészedni kezdhetnek szellőzés hiányában. Vannak azonban olyan modern megoldások, amelyek lehetővé teszik, hogy egyszerre tudjunk energia- és költséghatékonyan fűteni, és mellette a folyamatos levegőellátás is biztosítva legyen. Az északi országokban évtizedekkel ezelőtt kénytelenek voltak megoldani ezt a problémát.
Bár Magyarországon is használnak elvétve levegőcserélő berendezéseket, számuk még elenyésző, míg például Finnországban már a ’70-es évek óta részei az épületek alapfelszereltségének
– mondta Mikael Denut légtechnikai szakértő, az IVAeris Kft. ügyvezető igazgatója. - Használatuk számos előnnyel jár, bekötési költségük pedig néhány év alatt megtérül, főleg a mostani, megemelkedett rezsiköltségek mellett.
Szellőztetéskor és ki-be járkáláskor a benti, meleg levegő egy része gyorsan elillan. A légcserélő rendszerek ezt előzik meg egy különleges technikával. Az elhasznált levegőt a légtechnika – szelepeken át – elszívja a szagos és nedves helyiségekből (konyha, fürdő, WC), majd a szellőztetőgép hővisszanyerő kamrájában ennek hőenergiáját átadja a befújt levegőnek, amivel a tiszta helyiségek (háló, nappali) levegőigényét elégíti ki a megszűrt, felmelegített levegő befújásával. Így a megfelelően működő levegőcserélő rendszerek körülbelül 85%-kal csökkentik a fűtési energia veszteséget, és a benti levegő is oxigéndús, káros anyagoktól mentes lesz.
A legtöbb családi ház, társasházi és panellakás nem rendelkezik szellőztetőrendszerrel. A szellőzést a nem megfelelően záródó ajtók és ablakok résein át, kereszthuzattal vagy a néha kinyitott ablakokon át történő légcserével oldják meg. Ez azonban nem helyettesíti a szellőzőrendszert. A szigetelés nélküli házakban kevésbé észrevehető a levegőcsere hiánya, mert a ház a szerkezeten keresztül szellőzik, pont ezért olyan magas a fűtésszámla. A festék lakkozásának illékony szerves vegyületei, a kandalló szén-monoxidja és a beltéri levegőben felgyülemlő más gázok is észrevétlenül, de nagyban hozzájárulnak egészségünk romlásához.
Bár Magyarországon most is forgalmaznak légcserélő berendezéseket, ezek a rendszerek nem mindig felelnek meg az európai elvárásoknak, és sokszor csak a minimális követelményeket hivatottak teljesíteni. Hiába működnek megfelelően, karbantartásuk és fenntartásuk nem feltétlenül átgondolt és megoldott
– osztotta meg tapasztalatait a szakértő, aki azt is elárulta, hogy Finnországban kuriózum az olyan épület, ahol nincsen légtechnika, ezért rettentően meglepődött, amikor Magyarországon még az újépítésű házakban sem látta a készüléket.
Passzívház esetén utánfűtéssel akár az egész ingatlan fűtését tudják biztosítani, vagy a nagyobb komfortérzetért a padlófűtéssel kombinálva fel tudják melegíteni a házat. Nyáron a beépített hőszivattyú segítségével klimatizálhatják az egész otthont, így klíma beszerelése sem szükséges.
A rendszerbe beépített automatizálás pedig gondoskodik róla, hogy mindez magától működjön, ne még több időt és energiát igénylő munka legyen felhasználója számára.