Panel

10 emelet boldogság: így néztek ki egykor a lakótelepek

Létrehozva: 2024.03.02.

A szüleink még nosztalgikus hangulatban emlékeznek arra, milyen is volt a panelházak között rohangálni.

A Fortepan segítségével elmerülhetünk a múltban és kiderül, hogyan is jöttek létre a lakótelepek. 1908-ban egy lakástörvény indította útjára őket, és olyan látványos eredményeket is hozott, mint például a kispesti Wekerletelep, ahol 1913-ig több mint 4000 lakás épült. A pozitív folyamatok kibontakozását azonban megakasztotta a világháború és az azt követő teljes összeomlás.

Wekerletelep, Kós Károly (Fő) tér, jobbra a 4. számú házban a Wekerle Kultur Mozgó.
Fortepan / Gali

Noha jó kezdeményezések voltak 1928-ban, 1938-ban és 1948-ban is, az első jelentősnek mondható lakótelep-építések csak az 1950-es évek végén kezdődtek, főleg Lágymányoson és Külső-Ferencvárosban, a hírhedt Mária Valéria-telep felszámolása után. 1961-ben épült meg az ún. kísérleti lakótelep Óbudán, ami azért volt érdekes, mert itt különféle háztípusokat építettek – sorházat, garzonházat és pontházat, külső és belső folyosóval, illetve folyosó nélkül, különböző emeletmagasságokkal, erkéllyel és loggiával –, így mutatva a különféle lehetőségeket. 

A mind nagyobb kereslet arra sarkallta az építtetőket, hogy házgyárakat hozzanak létre és panelekből állítsák össze a házakat. Dunaújvárosban 1962-ben, Pécsen 1963-ban, Budapesten pedig 1964-ben adtak át az első házgyárakat. A fővárosi gyár Óbudán, a Szentendrei úton nyílt, hivatalos elnevezése 43. sz. Állami Építőipari Vállalat 1. sz Házgyára volt. E gyárban évente 1800–3300 lakás „készült”.

1970, Dunaújvárosi Házgyár, Fortepan / FŐFOTÓ

1971-ben elkezdődött két hatalmas kiterjedésű fővárosi lakótelepnek, a békásmegyerinek és az újpalotainak az építése is. Utóbbinál az egykori mezőgazdasági területre pár éven belül mintegy 15 ezer lakás építését irányozták elő, a Békásmegyerre szánt dupla lakótelepre ennél is többet.

Lakók százezrei érkeztek a „senki földjére”, így hamarosan szinte mindegyik panellakótelep a sivárság és az elidegenedés szimbólumává vált. Egyúttal egy életforma megtestesítőjévé.

Nem csoda, hogy a rendszerváltás idején a nagy lakótelepek számítottak legreménytelenebb helyeknek, és kevesen gondolták, hogy az akkor tíz-húsz éves épületek sokáig fogják húzni. Minden jel arra utalt, hogy a nyugati nagyvárosokhoz hasonló helyzet fog kialakulni Magyarországon is – a lakótelepek szellemvárosokká válnak –, ám a 2000-es évek közepétől valamiféle fordulat kezdett körvonalazódni. 

A képre kattintva galéria nyílik!

 

 

Még egy kis fűszer jöhet? Iratkozzon fel a Bors-hírlevélre!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek