A szakember eljárulja, mi a tuti fogyás receptje – Könnyű, mint az egyszeregy
Sokan hiába diétáznak, nem sikerül elérniük az ideális testsúlyt. Pedig van megoldás: a Nobel-díjas felismerésre alapozó, egyszerű és éhezésmentes módszer alapja a jó időbeosztás.
Személyes érintettsége okán vált a téma kutatójává dr. Fábián Lajos, a TritonLife Csoport alapító-elnöke és szakmai stratégiai vezetője, aki egy Nobel-díjas tudós kutatásain alapuló módszerével 16 kilótól szabadult meg. Ám nem a fogyás a módszer egyetlen előnye.
Megszabadulni a „bioszeméttől”
Még 2016-ban kapott orvosi Nobel-díjat Yoshinori Ohsumi japán kutató az úgynevezett autofágia-elméletéért (orvosi görögből fordítva: ön-evés).
Ez nem más, mint a szervezetünk öntisztulási, regenerációs folyamatának jobb megértése, ami bizonyos idejű éhezés után indul be
– mondta el a Borsnak dr. Fábián Lajos. – Ha nagyon leegyszerűsítjük, akkor ez azt jelenti, hogy aki állandóan eszik, annak a saját rendszerei nem végzik el a kóros sejttörmelékek, mutáns sejtek eltakarítását – fejtette ki a szakember. A szervezetben maradó „bioszemét” rossz hatással van az élettani folyamatokra. Aki azonban képes két étkezés között akár 16-18 órát is kihagyni rendszeresen úgy, hogy csak vizet, esetleg üres teát, kávét iszik, annál beindul az öntisztítás folyamata.
Az időszakos böjt a titok nyitja
Az orvos nagyon leegyszerűsítve elmagyarázta ennek a tudományos okát is. Amíg 2,5 millió éves evolúciónk során többnyire ritkán jutottunk élelemhez, a szervezetünk raktározásra rendezkedett be, aminek egyik fő eleme az inzulin. A ma felvett tápanyagból glikogén és zsír formájában eltett nekünk holnapra és holnaputánra, majd az inzulinszint a következő étkezésig csökkent, és ekkor az inzulint termelő, a hasnyálmirigyben található béta sejtek megpihentek. Az ember két-három nap múlva jutott újra élelemhez, addig nem evett. Ezalatt a szervezet lebontotta, „eltakarította” a hibás vagy elöregedett sejteket, mintegy megtisztítva önmagát. Az időszakos megszorítással ezt az állapotot idézzük fel. Persze nem kell két-három napig koplalni,
a lényeg, hogy a nap során kijelölünk egy-egy időablakot az evésre és a böjtre.
Ezt elkezdhetjük 12 órás időablakkal, tehát 12 órában étkezünk – például háromszor – és a másik 12 órában nem eszünk semmit, legfeljebb kalóriamentes folyadékot, vizet fogyasztunk. Idővel, ahogy hozzászokunk, csökkenthetjük az étkezési időablak hosszát. A legnépszerűbb verzió a 16:8, vagyis 16 óra böjt és a 8 órás étkezési időablak.
Jót tesz az egészségnek
A közel négy évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember, bár mindig aktív, sportos életet élt, 50 évesen félmaratonokat futott, 600-900 kilométereket kerékpározott, télen síelt, ősszel-tavasszal túrázott, ennek ellenére nőtt a testsúlya, romlott szervezetének a vérzsír egyensúlya, emelkedett a hemoglobin A1C értéke, ami a cukorbetegség előszobája. Kollégái ekkor különböző, ilyenkor alkalmazandó gyógyszereket írtak fel neki, ám ezek nem használtak, sőt szenvedett azok mellékhatásaitól, végül az időablakos étkezés mellett döntött, és nem bánta meg.
Az időszakos böjt a legalkalmasabb arra, hogy kordában tartsuk a testsúlyunkat és jó néhány betegséget megelőzzünk
– vallja a most 62 éves szakember, aki 3 éve kutatja a témát, és ma már 16 kilóval könnyebb, nem szed semmilyen gyógyszert, aktív életet él és jól érzi magát.
