Választott az ország: többen szavaztak az EP-választáson, mint eddig valaha
Hatalmas volt a tét a június 9-ei választásokon: a háború vagy a béke?! Ez emberek nem is maradtak otthon, minden korábbinál többen vettek részt a vasárnapi választásokon.
Cikkünk frissül...
Ahogy arról a Bors beszámolt, reggel 6 órától este 19 óráig szavazhatott az ország az első összevont, önkormányzati és európai parlamenti választáson. Már az első adatok megérkezésekor is jól látszott, hogy várhatóan részvételi rekord lesz a választások kimenetele.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a helyi önkormányzati választás eredményeinek közlését, a szavazatszámláló bizottságok először a polgármester-választások szavazólapjait számolják össze.
Szavazásra az volt jogosult, aki a választás napjáig betöltötte a 18. életévét vagy 18. életévének betöltése előtt házasságot kötött; Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar vagy uniós polgár; magyar állampolgárként sem Magyarországon, sem az Európai Unió területén nem rendelkezik lakóhellyel; illetve a bíróság jogerős döntéssel nem tiltotta el a választójogától.
Bezártak a szavazókörök Magyarországon, megkezdődött a voksok összeszámlálása
Vasárnap este 7 órakor befejeződött az önkormányzati, nemzetiségi és európai parlamenti (EP-) képviselők választása Magyarországon, a 10 119 szavazókörben. Ha este 7 órakor még sorban állnak választópolgárok a szavazáshoz, akkor ők még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem.
A szavazás befejezését követően a szavazatszámláló bizottságok először összecsomagolják az elrontott és fel nem használt szavazólapokat, és jegyzőkönyvben rögzítik a szavazáson megjelentek számát (külön a nemzetiségenként megjelentek számát is), csak ezek után bonthatják fel az urnákat.
A bizottságoknak ellenőrizniük kell, hogy az urnák sértetlenek-e, ha nem, akkor ezt rögzítik a rendkívüli események jegyzőkönyvében. (A bizottság dönt arról, hogy az urna sérülését figyelmen kívül hagyva belekeveri annak tartalmát a többi szavazólap közé, vagy a sérült urnát nem bontja fel.)
Részvételi arány - 18.30 óra - 56,09 százalék
A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap 18.30 óráig a szavazásra jogosultak 56,09 százaléka (4 416 794 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.
A fővárosban a szavazók 57,56 százaléka, 773 293 választópolgár adta le szavazatát 18.30 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 18.30 órakor Vas vármegyében volt a legmagasabb, 61,56 százalék, ami 126 154 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt: 52,41 százalék, 154 122 szavazó.
A részvételi adatok megoszlása vármegyénként a következő volt:
- Baranya vármegye 55,39 százalék 167 253 szavazó
- Bács-Kiskun vármegye 52,5 százalék 215 648 szavazó
- Békés vármegye 53,88 százalék 146 764 szavazó
- Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye 55,49 százalék 281 857 szavazó
- Csongrád-Csanád vármegye 55,43 százalék 179 986 szavazó
- Fejér vármegye 56,05 százalék 191 596 szavazó
- Győr-Moson-Sopron vármegye 58,47 százalék 220 572 szavazó
- Hajdú-Bihar vármegye 52,44 százalék 221 873 szavazó
- Heves vármegye 57,08 százalék 134 700 szavazó
- Jász-Nagykun-Szolnok vármegye 52,41 százalék 154 122 szavazó
- Komárom-Esztergom vármegye 53,44 százalék 130 523 szavazó
- Nógrád vármegye 57,12 százalék 86 982 szavazó
- Pest vármegye 56,21 százalék 599 011 szavazó
- Somogy vármegye 56,37 százalék 143 410 szavazó
- Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 56,99 százalék 248 133 szavazó
- Tolna vármegye 56,32 százalék 98 807 szavazó
- Vas vármegye 61,56 százalék 126 154 szavazó
- Veszprém vármegye 58,64 százalék 164 836 szavazó
- Zala vármegye 57,78 százalék 131 274 szavazó
A végleges, nem hivatalos részvételi adatok az éjszakai órákban lesznek elérhetők az NVI honlapján.
2014-ig az önkormányzati választásokon az utolsó részvételi adatot 17.30-kor tették közzé, a 2019-es választáson 47,20 százalék szavazott 18.30 óráig. A 2004-es EP-választáson 36,89 százalék, a 2009-es választáson 34,90 százalék szavazott, tíz évvel ezelőtt 27,64 százalék, öt évvel ezelőtt pedig 41,74 százalék voksolt 18.30 óráig.
Megkezdte a levélszavazatok számlálását az NVI
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vasárnap este 7 órakor megkezdte az irodához érkezett levélszavazatok felbontását és a szavazólapok számlálását az európai parlamenti (EP-) választáson. A voksokat géppel és kézzel is megszámolják.
Levélben a sem magyarországi, sem más uniós lakóhellyel nem rendelkező magyar választópolgárok szavazhattak az EP-listákra, az NVI összesen 127 ezer levélben szavazót vett fel a névjegyzékbe.
Az NVI június 3-a óta a visszaérkező levélcsomagok külső borítékját bontotta fel, és ellenőrizte az azonosító nyilatkozatok adatainak hitelességét. Az érvényes azonosító nyilatkozat melletti, szavazatot tartalmazó borítékokat azonban félretették, azok felbontásával ugyanis meg kellett várniuk a vasárnap este 7 órát.
Nagy Attila, az NVI elnöke a szavazatot tartalmazó borítékok felbontásának megkezdése előtt a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait arról tájékoztatta, hogy az irodához több mint 50 ezer levélszavazat érkezett vissza, és valamennyinek az azonosító nyilatkozatát ellenőrizték.
Az NVI-nek a levélszavazatok feldolgozásával kapcsolatos tevékenységét nyomon követhetik az NVB tagjai és az EP-választáson listát állító jelölőszervezeteknek az NVI mellé delegált megfigyelői.
