Megkezdődött a húsvétra való felkészülés időszaka. Hamvazószerda a vallási böjt kezdete, amit sokan egészségügyi megfontolásból is tartanak. Mutatjuk, mi ennek a veszélye és kiknek nem ajánlott egyáltalán böjtölni!
A húsvét előtti időszakban sokan vallástól függetlenül is léböjtkúrába vagy méregtelenítésbe kezdenek, hogy tavaszra, nyárra formába lendüljenek. Hamvazószerda egyben a böjtidőszak kezdete a katolikus vallásban. Van azonban néhány dolog, amit nem árt tudni a nem vallási alapú böjtölésről. Mutatjuk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központnak a tanácsait, állásfoglalását a böjttel kapcsolatban.
A visszafogottság, a lelki és testi megtisztulás időszaka a böjt, ami a hamvazószerdával kezdődik. Az elnevezés arra utal, hogy régen ilyenkor a múlt évi megszentelt barkát elégették, hamuját a pap megszentelte és keresztet rajzolt vele a hívek homlokára, annak bizonyságára, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. Egy másik olvasatban a név onnan származik, hogy az őskeresztények vezeklésként hamut szórtak a fejükre, ez pedig a 12. századtól az egyházi szertartás része lett (hamvazkodás) – olvasható a Wikipédián. Vallástól függetlenül sokan mások is böjtölésbe kezdenek ilyenkor, ezért utánajártunk, mire érdemes ezzel kapcsolatban odafigyelni!
Vannak a vallási böjtök és az egészségügyi indíttatásból (pl. fogyás, méregtelenítés) alkalmazott böjtök. Míg a vallási böjtök szabályai pontosan ismertek, addig az egészségügyi indíttatásból alkalmazott különböző böjtök előírásai nem egységesek. Ez utóbbi esetben a böjt általában a szervezet tehermentesítését, az emésztőrendszer kímélését és a salakanyagok gyorsabb kiürülésének elősegítését célozza léböjtkúrával vagy bizonyos élelmiszerek megvonásával. A keresztény böjtölés gyökere viszont egy, a Bibliában olvasható történetből ered. A római katolikus vallásban a nagyböjt húshagyó keddet követően, hamvazószerdán kezdődik, amikortól már nem szabad húst fogyasztani hétfőtől szombatig, 40 hétköznapig, vagyis egészen húsvétig. Az ortodox egyházban és több keleti katolikus részegyházban szombaton nem böjtölnek, csak hétfőtől péntekig.
Manapság nagyon népszerűek az időszakos böjtök, amiknek a hatását egyre többen kutatják, de egyelőre még kevés az embereken végzett, magas tudományos értékű vizsgálati eredmény. A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárulhat a fogyáshoz, enyhén javíthatja a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javítja az inzulinérzékenységet és csökkentheti a gyulladásos faktorokat, de ez ugyanígy igaz más diétákra is - írja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) szerint tévhit, hogy a böjtölés megtisztítja a szervezetet és eltávolítja a méreganyagokat. Éppen ellenkezőleg: koplalás során ún. ketózis alakul ki - ekkor nincsenek jelen a szervezetünkben az energia előállításához szükséges szénhidrátok. Mindemellett a másnaponta tartott böjt alkalmas lehet a testsúlycsökkentésre, de mégis érdemesebb a böjtölés helyett kis mennyiségű ételt fogyasztani. Ez a nem szélsőségesen szigorú, testsúlycsökkentő módszer hasonlít leginkább a vallási böjtökhöz.
A böjt nem való mindenkinek. Mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén, még mielőtt böjtölni kezdenénk. Nem javasolt a böjt továbbá bizonyos gyógyszerek (például szteroidok) tartós szedése mellett, valamint veseelégtelenség, cukorbetegség, vérképzési zavarok, tuberkulózis, pajzsmirigy-túlműködés esetén, várandós és szoptató anyukáknak, illetve gyermekeknek sem. Már a bibliai időkben is tiltották a várandós anyák és a 9 évesnél fiatalabbak teljes böjtjét!
Aki mégis belefog a böjtölésbe, arra figyeljen, hogy böjtölés során előfordulhat fokozott éhségérzet, illetve tapasztalhatjuk a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenését. Ezen segíthet a fokozatosság, illetve ha a kúrát a kevésbé aktív napokon, például hétvégén kezdjük el és többet pihenünk.
Mik a böjtölés kockázatai?
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a hosszabb távú időszakos böjtben a fehérje alultápláltság kockázata nőhet, ha az egyén nincs tisztában a megfelelő fehérjebevitel fontosságával.