Kolera, hepatitis, fertőző betegségek: Ukrajna egy időzített bomba közegészségügyi szempontból
A háborúban álló országban nagyon rossz közegészségügyi állapotok vannak. Brüsszel mégis azt akarja, hogy mihamarabb csatlakozzanak az Európai Unióhoz.
Egy ukrán hírportálnak nyilatkozva arról beszélt korábban Viktor Ljasko ukrán egészségügyi miniszter, hogy a háború miatt akadozó víz- és áramellátás súlyos közegészségügyi problémákat okoz. Fennáll többek között a kolera és hepatitis fertőző betegségek kitörésének veszélye.
A egészségügyi tárcavezető hangsúlyozta, hogy a legnagyobb veszélyt a fertőző betegségek terjedése jelenti, amelyek a nem megfelelő higiénia következményei. Kiemelte: az oltás fontosságát a háború alatt, és arra kért minden állampolgárt, hogy ne utasítsa vissza a szükséges védőoltásokat. A miniszter mondatai azért is nagyon fontosak, mert Ukrajnában több olyan védőoltás nem kötelező, ami Magyarországon igen. Ezek elengedhetetlenek a közegészségügy védelmében.
Az alacsony átoltottsági arány súlyos közegészségügyi veszélyt jelenthet Magyarországnak, különösen a gyerekek és az idősek körében.
Veszélyes lehet Ukrajna EU-csatlakozása
A csütörtöki rendkívüli EU-csúcson ismét terítékre került Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz. Gazdasági és egyéb szempontok mellett egészségügyi szempontból is problémás lehet Ukrajna EU-tagsága.
A védőoltásokkal megelőzhető betegségek elleni immunizáció kritikus pontja a közegészségügynek. Ha az átoltottság csökken, az egész régió veszélybe kerülhet
– magyarázta a Magyar Nemzetnek Bohucki Nebojsa járványügyi szakorvos. Szintén problémát jelenthet a HIV-fertőzés terjedése is. Ukrajnában ugyanis a háborús körülmények miatt nehézségekbe ütközik a szűrés és a kezelés. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ adatai szerint az országban 2023-ban 31 700 új HIV-fertőzöttet regisztráltak, miközben Magyarországon 2004-et. Tehát Ukrajnában tizenháromszor több új eset fordult elő tavalyelőtt. Az arány sokkal rosszabb, az orosz–ukrán háború kitörése előtt több mint 41 milliós országban ugyanis 2023-ra már csak 32 millió lakos maradt, vagyis kevesebb mint 3,5-szer élnek többen ott, mint hazánkban.
