Von der Leyen szerint Ukrajna 2030- előtt EU-tag lesz
Ezt ígérte Kijevben.
Ursula von der Leyen szerint Ukrajna még 2030 előtt – még az Európai Bizottság jelenlegi elnöki megbízatásának idején – csatlakozhat az Európai Unióhoz – olvasható a Politico cikkében. A portálon azt írják: ha Ukrajna az Oroszországgal vívott háború végeztével bekerülne az EU-ba, az segíthetne elrettenteni Moszkvát a jövőbeni agressziótól – ami fontosabb, mint valaha, tekintve, hogy az Egyesült Államok vonakodik attól, hogy Kijev csatlakozzon a NATO-hoz, vagy katonákat adjon a háború utáni békefenntartó erőkhöz.
A hétfői csúcstalálkozót az Egyesült Államok hirtelen külpolitikai fordulatát követő biztonsági aggályok miatt hívták össze. Az elmúlt két hétben Donald Trump elnök tárgyalásokat kezdett Ukrajna jövőjéről orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal – kizárva Európát a tárgyalásokból -, és Ukrajnát hibáztatta a háború kirobbantásáért – olvasható a cikkben.
Mintha egy gondosan megtervezett kórus szólalt volna meg ezzel egy időben, Magyar Péter máris ÁLPROBLÉMÁNAK nevezte az ukrán EU csatlakozás körüli súlyos kételyeket.
Ezt posztolta Deák Dániel:
„Magyar Péter szerint álprobléma Ukrajna EU-tagságának a kérdése, szabályosan tagadja, hogy erről folynának a tárgyalások. Ha jobban belegondolunk, nincsen ebben semmi meglepő, hiszen Brüsszel korábbi emberei ugyanígy álproblémának nevezték a migrációt is. Így hát Brüsszel jelenlegi embere ugyancsak álproblémának titulálja ezt a hazánk és Európa szempontjából szintén sorsdöntő kérdést.
Péter! Ne nézd a magyarokat ostobának! Pont a Te főnököd, Manfred Weber az, aki a leghangosabban erőlteti, hogy azonnal vegyük fel Ukrajnát az EU-ba. Ne próbáld ezt letagadni!”
A kijevi csúcstalálkozón pánikszerűen gyűltek össze a háborúpárti országok képviselői, Donald Trump elnök közvetlen tárgyalásokat kezdett Vlagyimir Putyinnal Ukrajna jövőjéről, kizárva Európát az egyeztetésekből. A találkozón, melyre a háború harmadik évfordulóján került sor, Ursula von der Leyen megdicsérte Ukrajnát, szerinte ugyanis meglepő gyorsasággal hajtják végre a csatlakozáshoz szükséges reformokat, és pénzügyi támogatást is ígért az országnak.
Ursula von der Leyen szerint Ukrajna nagyon jól halad a csatlakozás felé vezető úton
Ursula von der Leyen a kijevi „Támogassuk Ukrajnát” plenáris ülésen beszélt az uniós csatlakozás lehetőségéről. Az Európai Bizottság elnöke az ukrán vezetés eddigi reformtörekvéseit dicsérte és kilátásba helyezte a 2030 előtti EU-csatlakozást.
Nagyon nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat
− mondta Ursula von der Leyen.
Ukrajna rengeteg pénzügyi támogatást kapott
Von der Leyen bejelentette, hogy az Európai Unió márciusban 3,5 milliárd eurós támogatási csomagot biztosít Ukrajnának, míg a spanyol miniszterelnök egy egymilliárd eurós csomagról tett ígéretet.
Emellett Ursula von der Leyen azt is kifejtette, hogy a csatlakozási eljárás részeként összehangolják az uniós és ukrán elektromos hálózatokat, és ígéretet tett arra, hogy Európa segít felgyorsítani az ukrán fegyvergyártást.
Ukrajna uniós csatlakozása komoly veszélyt jelent Magyarországra
Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz komoly veszélyeket jelenthet Magyarország számára. A háborús konfliktus humanitárius és gazdasági károkat okoz, valamint súlyos közegészségügyi következményekkel is jár. Ukrajna uniós csatlakozása esetén fennáll a járványok veszélye is. A harcok miatt romlanak a higiéniai körülmények, nő a fertőző betegségek terjedésének kockázata, és nehezebb az ellátás biztosítása. Veszélyes lehet Magyarországra az ukrán szervezett bűnözés, a prostituáltakat futtató bandák, eláraszthatja az országot a drog és az illegális fegyverek.
Ukrajna Európai Uniós csatlakozásának hat általános kritériuma van, és ezek alapján az Európai Bizottság hét konkrét lépés teljesítését határozta meg az országnak 2022-ben. Ezek a célkitűzések egyelőre nem, vagy csak nagyonhiányosan valósultak meg Ukrajnában – írta elemzésében a Tényellenőr.
Ukrán és Európai Uniós zászló (Fotó: AFP)
A korrupció- és pénzmosás ellenes harcban, illetve a jogállamisági reformok terén jelentős visszalépések tapasztalhatók az ukrán jogalkotásban – emelte ki a Tényellenőr.
Kérdéses továbbá Ukrajna gazdasági integrációjának realitása, ugyanis részben a háború, részben a historikusan – az ország függetlensége óta folyamatosan – gyenge gazdasági mutatók következtében Ukrajna rendkívül távol áll a gazdasági felzárkózástól.
95 százalékos az államadósság, az újjáépítés költségei pedig a jóindulatú becslések szerint is Ukrajna 3 évi GDP-jét emésztenék fel teljesen.
Továbbá az ukrán fizetőeszköz januárban történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben
Az Európai Bizottság elnöke, a legnagyobb EP-frakció, az Európai Néppárt vezetője és számos államfő, fenti tények ellenére világosan állást foglalt Ukrajna integrációja, illetve további támogatása mellett.
Orbán Viktor ugyanakkor a csütörtöki európai uniós csúcsot követően kijelentette, véleménynyilvánító szavazást kezdeményez Ukrajna Európai Uniós csatlakozását illetően.
Az Európai Uniós csatlakozáshoz számos követelményt kell teljesíteni
A mindenkori tagjelölt országoknak az Európai Unióhoz való csatlakozáshoz számos követelményt kell teljesíteniük. Ezeket a csatlakozási kritériumokat (más néven koppenhágai kritériumokat) az Európai Tanács 1993-as koppenhágai ülésén állapították meg, és az 1995-ös madridi ülésén megerősítették.
Február 24-én Marta Kos bővítésért felelős uniós biztos kijelentette, hogy az Európai Bizottság elkötelezett Ukrajna csatlakozási folyamatának 4-5 éven belüli lezárása mellett , de hasonlóan nyilatkozott Ursula von der Leyen Bizottsági elnök is. Egy ilyen ambiciózus terv komoly erőfeszítéseket követel mind Ukrajnától, mind az EU-tól, különösen a jogállamiság terén. Ha
Ukrajna nem hajt végre mélyreható igazságügyi reformokat, fennáll a veszélye, hogy örökös „jelöltként" marad, vagy felkészületlenül lép be az EU-ba, ami mindkét fél, illetve az egyes tagállamok számára is hátrányos lehet.
A Tényellenőr annak járt utána, hogy Ukrajna mennyiben képes teljesíteni a csatlakozás egyedi feltételeit, illetve a csatlakozás után van-e érdemi esélye a monetáris integrációra.
Jogállamisági reformok
Az integrációs törekvések részeként az ukrán kormány egy Reform Roadmap (reform ütemterv) nevű tervet készített az igazságügyi reformok irányítására. Azonban a Dejure nevezetű, a program kiértékelésében résztvevő szervezet riportja szerint a tervezet jelenlegi változata aggályokat vet fel: ahelyett, hogy mélyreható változásokat hozna, inkább felszínes intézkedéseket tartalmaz, amelyek nem kezelik az igazságszolgáltatás évtizedes problémáit
Bírósági reform és korrupció
Az ukrán kormány nemcsak lassan halad, hanem egyes esetekben vissza is fordítaná a reformokat. Példa erre egy nemrég elfogadott törvény, amelyet az „uniós jogharmonizáció" részeként hozott meg az ukrán parlament, és amelynek értelmében akár nyolcéves börtönbüntetést is kiszabhatnak az állami nyilvántartásokból származó információk „jogosulatlan" nyilvánosságra hozataláért – ami komoly fenyegetést jelent az átláthatóságra. Emellett a bírósági reform sem halad megfelelően. 2023 tavaszán korrupciós vádak miatt letartóztatták a legfelsőbb bíróság vezetőjét, a bírák függetlenségét és feddhetetlenségét ellenőrző Integritási Tanácsot pedig egy jogszabály-módosítással a kormány éppen most rendelné saját felügyelete alá – áll a Tényellenőr elemzésében.
Kisebbségi jogok védelme
A kisebbségi, ideértve a magyar nyelvhasználattal kapcsolatos máig tartó vita ismertetése előtt meg kell említenünk, hogy 2012-ben, amikor az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics aláírta azt a nyelvtörvényt, amely hivatalosan is engedélyezte a kétnyelvűséget Ukrajnában – azaz az államnyelv mellett bizonyos kisebbségi nyelvek használatát.
A nyelvtörvény értelmében az ukrán maradt az ország hivatalos nyelve, de a kisebbségek hivatalosan is használhatták anyanyelvüket, ha arányuk elérte a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül.
Oligarchaellenes törvények
2021-ben Ukrajna egy új oligarchaellenes jogszabályt fogadott el, amely egyfelől megalapította az Ukrán Nemzeti Biztonsági és Védelmi Tanácsot (NSDC), amely jogosultságot kapott egy az oligarchákat listázó nyilvános regiszter létrehozására. A törvény meghatározta azt is, hogy ki számít oligarchának.
A jogszabály ugyan szigorú keretek közé szorítaná az oligarchákat, végrehajtását azonban felfüggesztették a Velencei Bizottság vizsgálata miatt.
A jogszabály azért is kiemelt jelentőségű Ukrajnában, mert az oligarchia sok versengő klán formájában él az országban, és rendszerszintű problémákat okoz a gazdaságban és társadalomban. A hatalom irányításért folytatott klánverseny kevésbé kiszámítható választási eredményekhez vezet, ami melegágya a politikai és gazdasági korrupciónak . Ennek a háború sem vetett véget.
Zelenszkij elnök egyik legnagyobb támogatóját, és Ukrajna egyik legnagyobb hatalmú oligarcháját Ihor Kolomoisky-t 2023-ban tartóztatták le.
Az üzletember ellen több, kisebb súlyú bűncselekmény mellett azért nyomoznak, mert 2013 és 2020 között állítólag fél milliárd hrivnyát, vagyis 130 millió amerikai dollárt mosott tisztára az irányítása alatt működő bankokban, a pénzt pedig külföldre vitte.
Az ukrán elnök személyesen is érintett volt hasonló botrányban.
A 2021-ben nyilvánosságra kerülő Pandora-iratok tanúsága szerint az ukrán elnök is rendelkezhetett (vagy akár még rendelkezhet is) egy olyan offshore számlával, amelyet néhány héttel a választási győzelme előtt adott át egy barátjának, és amely nem szerepelt vagyonnyilatkozataiban. A Guardian oknyomozó cikke szerint az ukrán elnök egy szövevényes offshore-hálózatban érdekelt, amelyben egykori filmes kollégáival együtt rejtettek el pénzeket .
Pénzmosás elleni törvények
A MONEYWALL 2017-es elemzése szerint Ukrajna jelentős pénzmosási kockázatokkal néz szembe a korrupció és az illegális gazdasági tevékenységek, például a fiktív vállalkozások, az adóelkerülés és a csalás miatt. A tanulmány megemlíti, és az oligarchák fent idézett tevékenységéből is kitűnik, hogy a pénzmosás Ukrajnában elterjedt mechanizmusai közé tartoznak az úgynevezett konverziós központok, amelyeken keresztül a pénzeszközöket a hivatalos gazdaságból az árnyékgazdaságba irányítják, illetve amelyeket a bevételek készpénzre váltására és az országból való kiutalására használnak.
A pénzmosás elleni küzdelem az uniós csatlakozási feltételei között is szerepelt, de már a fent idézett jelentés is további reformjavaslatokat állapított meg.
Ukrajna csatlakozásáról véleménynyilvánító szavazás lesz
Ukrajna csatlakozásáról véleménynyilvánító szavazás következhet, ahol a magyar állampolgárok mérlegelhetik a fenti mérföldkövek milyen eredményességgel érvényesültek az ukrán törvényhozásban az elmúlt években. A Tényellenőr elemzése mindazonáltal rávilágít, hogy bár Ukrajna ért el részleges eredményeket az uniós jogharmonizáció terén, ezek az eredmények egyelőre nagyon távol állnak attól, hogy teljesítsék a csatlakozás feltételeként megszabott mérföldköveket.
