A múlt heti 6,4-es erősségű horvátországi földrengést követően több mint 400 utórengést észleltek a magyar mérőállomások, a legutóbbi, Magyarországon is érezhető rengést hétfőn mérték: a Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földmozgás epicentruma ezúttal is Petrinja városának közelében volt - mondta Kiszely Márta szeizmológus az MTI-nek.
Forrás: iStock
Kiszely Márta kiemelte, hogy Magyarországon 41 mérőállomás működik, amelyek részei egy nemzetközi megfigyelő rendszernek. A petrinjai földrengésekhez ezek a magyar állomások nagyon közel voltak.
A december 29-ei horvátországi földmozgást követően a mérőállomások adatait a központban, a CSFK Geodéziai és Geofizikai Intézet Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatóriumában egy automata rendszer értékelte ki, így a szakemberek már a rengések után 90 másodperccel előzetes információt kaptak arról, hogy hol volt a földrengés és mekkora volt az erőssége - tette hozzá a szeizmológus.
"Tanulságos volt a katasztrófa lefolyása: december 28-án volt egy 5,4-es rengés Petrinjában, amit kisebb rengések követtek. Akkor azt reméltük a kollégákkal, hogy az volt a főrengés és már csak kisebbek jöhetnek, de ezt követően másnap történt a 6,4-es hatalmas rengés" - idézte fel a szeizmológus.
"Nagy valószínűséggel ez a 6,4-es erősségű rengés volt a főrengés, azonban az 5-6 kilométer mélyen lévő utórengések még hónapokig is eltarthatnak. Az erősebek pedig, mint amilyen ma reggel is történt, akár további épületsérüléseket is okozhatnak" - mutatott rá Kiszely Márta, aki szerint
a december 29-i földmozgás erejét jól érzékelteti, hogy a vetődés egyik oldalán mintegy 35 centit emelkedett meg a talaj, míg a másik oldalán ennyit süllyedt le.
A szeizmológus elmondta, hogy Zágráb környékén körülbelül tízévente fordulnak elő ilyen erősségű rengések, amelyeket az afrikai tektonikus lemez mozgása okoz. Mint kifejtette, az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez találkozásának határa nem azonos a Földközi-tenger partvonalával, hanem egy része benyúlik az Adriai-tenger alá, ez az úgynevezett Adriai-tüske. Az Afrikai-lemez évente körülbelül hat centimétert közeledik Európa felé és a két lemez ütközési zónájában kis mikrolemezek keletkeznek. Ilyen az Adriai-mikrolemez is, amelynek határán van egy zóna, ahol gyakrabban pattannak ki földrengések. Zágráb és környéke ezen a területen helyezkedik el.
Felidézte, hogy előzőleg nagy földmozgás 2020. március 22-én volt Zágrábnál, amelyet Magyarországon szintén érezni lehetett, de közel sem ilyen mértékben.
Bár a december 29-ei katasztrófa a magyar határtól csaknem 100 kilométerre történt, a rengéshullámokat Magyarország nagy részén érezni lehetett. Ez nagyon ritka jelenség - hangsúlyozta.
Magyarázata szerint azt, hogy milyen messze okoz károkat egy földmozgás, több tényező is befolyásolja. Ebben az esetben a leginkább az számított, hogy a fölrengés epicentruma túl közel volt a felszínhez.
Ez egy nagyon sekély földrengés volt, 6-8 kilométer mélyen mozogtak a kőzetek, ha ez 30 kilométer mélyen van, akkor nem okozott volna ekkora kárt"
- mondta.
A szakértő szerint az is számított, hogy milyen módon mozdultak el egymáshoz képest a vetődő lemezek, és az altalaj minősége is befolyásolta a földmozgás erősségét. Az ilyen hatalmas méretű földrengéseket a talaj folyósodása kíséri, a rázkódás miatt ugyanis fellazul a legfölső üledékes réteg. A talaj meglazulása pedig földcsuszamlásokat és súlyos károkat okoz az épületekben.
A szeizmológus elmondta azt is, hogy Magyarországon ritkábban halmozódik fel akkora kőzetfeszültség, ami akkora méretű földrengést okoz, mint a december 29-ei földmozgás Horvátországban, ugyanakkor havonta vannak kisebb, olyan természetes eredetű földmozgások, amelyeket csak a műszerek regisztrálnak.
Az ismert legnagyobb rengés Magyarországon csaknem akkora volt mint a petrinjai. Ezt a 6,3-as erősségű rengést 1763-ban regisztrálták Komáromban. A legutóbbi nagyobb rengést pedig 1956-ban mérték Dunaharasztiban, ez 5,6-os erősségű volt - tette hozzá a szakértő.
