A 41 éves Tamás még márciusban kapta el a koronavírust, több mint tíz napig lebegett élet és halál között. Még mindig táppénzen van.
Forrás: MTI
Tamás kálváriája a koronavírus miatt több mint nyolc hónapja tart. Március 12-én, amikor kiderült, hogy elkapta, mentővel vitték Nyíregyházáról Budapestre, mert az állapota olyannyira romlani kezdett.
– Ha minden igaz, én vagyok a 17. igazolt beteg. Több mint egy hét után egyik pillanatról a másikra világossá vált, intenzív osztályra kerülök. Mivel a Szent László intenzív osztálya addigra telítődött, átvittek az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetbe. Ekkor már
folyamatosan fulladtam, állandó oxigénmaszk közben levert a víz, szédültem.
És ez csak egy kvázi ötperces mindennapi dolog – emlékezett vissza. Tamás másnap lélegeztetőgépre került.
– Az altatás időszakából csak arra emlékszem, hogy rettenetes rémálmaim voltak. Minden álmom annyira realisztikus volt, hogy egyszer kitéptem magamból a csöveket. Az orvosok azt mondták a családomnak, nem fogom túlélni – sóhajtott nagyot. Tamás 11 napig volt lélegeztetőgépen, majd ébresztést követően pár napra újra lélegeztetni kellett. Elmondása szerint egy hét kellett ahhoz, hogy kitisztuljon a tudata.
– Nagyon hálás vagyok az ápolóknak és az orvosoknak, amiért türelmesek voltak hozzám az intenzív osztályon. Elsősorban nekik köszönhetem az életem – érzékenyült el a férfi, akit végül április 24-én engedtek ki a kórházból. Azóta már több mint fél év telt el, de az interjú alatt végig nagyon csúnyán köhögött.
– A rehabilitáció alatt sokat javultam, de még mindig nem vagyok százszázalékos, hosszú ideig még az ülésben is elfáradtam. Sajnos szövődmények is felléptek. Szívnagyobbodásom lett, több apró helyen valószínűleg hegesedett a tüdőm, és mélyvénás trombózis alakult ki a lábamban, nem beszélve a gyakori fejfájásról, szédülésről és a terhelésre fellépő légszomjról – sorolta a gépészmérnökként dolgozó férfi. Most is táppénzen van, de alig várja, hogy újra dolgozzon.
Kérek mindenkit, vegye komolyan a koronavírust! Tartsuk be az intézkedéseket,
és feleslegesen ne terheljük túl az amúgy is nagy nyomás alatt lévő egészségügyet!
