ADHD-nak (Attention Deficit Hyperactivity Disorder) nevezzük a figyelemhiányos hiperaktivitás zavart. Többnyire iskolás kortól diagnosztizálják, mivel tünetrendszere összetett, illetve az iskolai szokás és szabályrendszer szigorúbb az óvodai normáknál. Az ADHD-s tünetek négy-ötször annyi fiúnál jelentkeznek, mint lánynál – tudtuk meg Herczeg Ildikótól, a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet gyógypedagógus, pszichopedagógus szakemberétől. Interjúnk első részében az ADHD tüneteiről kérdeztük.
A viselkedésben 3 fő területen észlelhető zavar – mondja Herczeg Ildikó – a motoros tünetek, az impulzivitás, amikor a gyermek nem képes várakozni, türelmetlen, érzékelhetően éretlenebb a kortársaiknál, valamint a figyelemzavar jelentkezik tünetként. A diagnosztizált ADHD-s gyerekek között jóval több a fiú, mint a lány. Míg a lányoknál gyakran előfordul, hogy a három tünet közül csak a figyelemzavar jelentkezik, a fiúk esetében szinte mindig megjelenik motoros tünet illetve impulzivitás is.
Hogyan lehet észrevenni a figyelemhiányos hiperaktivitás zavart?
Az ADHD korai felismerésében fontos szerepe van a védőnőknek, a házi gyermekorvosoknak, az óvópedagógusoknak és természetesen a szülőknek is. Főbb tünetei lehetnek gyermekeknél:
- nem figyel a részletekre
- nehéz a figyelem megtartása feladat- vagy játéktevékenységben
- nem követi az utasításokat
- nem fejezi be munkáit
- nehéz számára a tevékenységek megszervezése
- ellenáll a tartós értelmi erőfeszítést igénylő feladatoknak
- feledékeny (napi dolgokban)
- elveszít dolgokat
- figyelme könnyen elterelődik
- gyakran babrál valamivel, egyfolytában izeg-mozog a helyén
- nem képes egy helyben maradni
- rendkívül sokat beszél, fecseg
- félbeszakítja más játékát, beszédét
- nem képes kivárni a sorát egy közösségi helyzetben.
Fontos információ, hogy a tünetek az otthoni és az iskolai életben egyaránt jelentkezhetnek.
Ugyanakkor meg kell említeni a „nem valódi hyperaktivitás”-t, amikor a tünetek hátterében valamilyen pszichés ok áll, amely megfelelő terápiával, a családi szerepek, vagy az iskolai helyzet alakításával, vagy a tüneteket okozó trauma feldolgozásával eltűnhet.
A valódi ADHD-t nem lehet teljesen megszüntetni, de meg kell találnunk a kulcsot a gyermek viselkedéséhez – hangsúlyozza Herczeg Ildikó.
Az ADHD-s, hiperaktív gyermekek gyakran váratlan érzelmi, indulati reakciókat mutatnak. Játékban nem tudnak veszíteni, a kudarctól kiborulnak, zavarják társaikat. Különösen fokozódnak a nehézségek a nagycsoportban.
Kisiskolás korban egy figyelemzavaros, hiperaktív gyermeknek nagy erőfeszítésbe kerül folyamatosan 45 percig nyugton ülni (igaz ez problémamentes gyerekeknek sem egyszerű feladat), csendben lenni, betartani a szabályokat, figyelni a tanítóra. Figyelmetlenségük miatt gyorsan elvesztik a fonalat. Folyton babrálnak, izegnek-mozognak, beszélgetnek, hangosan kommentálják tevékenységüket. Állandó nyüzsgésükkel zavaró lehet jelenlétük az osztályban.
Az iskolai kudarcok következtében hamar sérül a gyermekek önértékelése, önbizalma, ezáltal jelentősen csökken hajlandóságuk a tanulásra, az együttműködésre.
A korábban nem diagnosztizált, figyelemzavarral-hiperaktivitással küzdő serdülőknél sok esetben jelentkezik hangulati labilitás, negatív önértékelés, kifejezett teljesítményszorongás, ellenkező, ún. oppozíciós magatartászavar. Általában lázadó típusú, vakmerő, könnyen befolyásolható gyerekek, akiknek nehézséget jelent megtalálni az utat az önállóság felé.
Hogyan diagnosztizálható az ADHD?
Az ADHD-s gyermek kivizsgálása és ellátása is komplex. Az első és legfontosabb lépés kizárni minden szervi eltérést, problémát (hallás, látás). Alulműködő érzékszerv miatt a gyermek képtelen felvenni a külvilággal a kapcsolatot és teljesíteni az adott helyzetben.
A diagnózis felállítása a következő lépésekből áll:
- anamnézis felvétele
- mozgásfejlődés alakulásának kikérdezése
- családi struktúra megismerése
- óvodai, iskolai információk (kérdőívek!)
- gyógypedagógiai vizsgálat a részképességekről
- pszichológiai tesztek
- megfigyelés, ADHD mérőskálák
A diagnózis felállításához a figyelmetlenség, a hiperaktivitás-impulzivitás tünetei közül kellő számú tünet együttes jelenléte szükséges, illetve 6 hónapon át fenn kell állnia. A diagnózis másik fontos kritériuma, hogy a tünetek nem magyarázhatók meg valamely más egészségi állapot, gyógyszerhatás, vagy egyéb gyermekpszichiátriai zavar tüneteként.
Melyek lehetnek az ADHD első jelei, amelyek felkelthetik a gyanút a szülőkben?
Az ADHD-s gyerekek általában okosak, éles eszűek, akik unatkoznak, és unalmukban különféle csínyeket követnek el – mondja a gyógypedagógus. Sok anyuka számol be arról, hogy később hiperaktív tünetet mutató gyermeke már méhen belül rendkívül mozgékony, nyugtalan volt.
Csecsemőkorban ezekre a gyermekekre mondják, hogy „nehéz temperamentumú”, ugyanakkor nem állítható, hogy ez a sajátosság a későbbi hiperaktivitás korai megnyilvánulása lenne. Viszont gyakori a pszichomotoros fejlődés szokatlan üteme, vagy menete. Az esetek jelentős részében a mozgás, beszédfejlődés igen gyorsan zajlik, pl.: futva közlekedik, ügyesen felmászik a bútorokra, mindig akcióban van, sokat és szívesen beszél. Ritkábban, de előfordul, hogy a fejlődés a szokásosnál lassabb ütemben zajlik, vagy a szokványos fejlődési sorrendet nem követi, pl.: kimarad a mászás – hangsúlyozza Herczeg Ildikó.
Kisded korban a gyermek mozgásos aktivitása igen feltűnő, nem tud elmélyülni a játékban, illetve más tevékenységekben. Dacosak, nem lehet velük szót érteni. Korlátozásra, fegyelmezésre veszekedéssel, tiltakozással reagálnak. Az esetek többségében azonban a kisded korra egyébként is jellemző „dackorszak” miatt az ekkor hiperaktivitás tüneteit mutató gyerekek később akár teljesen problémamentesek lehetnek.
Ez a kérdőív segíthet, ha a szülőben felmerül a gyanú, a gyermeke talán az ADHD jeleit mutatja.
(A poszt folytatásában megoldásokat keresünk a magatartászavaros gyerekek beilleszkedését, terápiáját illetően.)
Tünde
További terhességgel, szüléssel és gyermekneveléssel kapcsolatos tartalmakat olvashatsz a Bezzeganya Facebook oldalán.
Tetszik?
