Lékai-Kiss Ramóna: Kihagytam volna pár szerelmi tragédiát
Az egész ország szeme láttára vált tinilányból felnőtté, komoly családanyává a Dancing with the Stars háziasszonya. Lékai-Kiss Ramóna ez idő alatt rengeteg mindent megélt, magasságokat és mélységeket egyaránt, de sosem felejtett el hű lenni önmagához.
Szinte hihetetlen, de pár nap múlva a negyvenedik születésnapját ünnepli Lékai-Kiss Ramóna. A TV2 műsorvezetője huszonhárom éve költözött be minden tévénéző életébe mint fiatal színész, pedig ha ránézünk, olyan, mintha alig néhány év telt volna csak el azóta, hogy Szentmihályi Zsófiaként szerepelt Lékai-Kiss Ramóna a Barátok köztben.
– Egyelőre nem érzem olyan félelmetesnek azt, hogy negyven leszek. Inkább vidáman üdvözlöm ezt a számot. Aztán persze ki tudja, milyen érzés lesz, de jelen pillanatban egyáltalán nem élem meg ezt rosszul – kezdte a hot!-nak Rami. – Sokszor kapok olyan visszajelzéseket, miszerint kortalan vagyok, ami nagyon jólesik. Szerencsére a szüleimtől jó géneket örököltem, emellett igyekszem odafigyelni magamra, a bőrömre, a testemre és a mentális egészségemre. De az is lehet, hogy sokak szemében azért vagyok kortalan, mert az emberek szívében még mindig az a tizenhét éves tinilány vagyok, aki megjelent a Mátyás király téren.
Lékai-Kiss Ramóna szülei visszahúzták lányukat a földre
Bizony, Rami még egy évvel az érettségi előtt járt, amikor országos ismertségre tett szert. Veszprémből Budapestre költözött azért, hogy szerepeljen az ikonikus sorozatban.
– Az elején ijesztőnek tűnt minden. Akkor végeztem el a harmadik osztályt a Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolában, majd a következő évben magántanuló lettem.
A veszprémi lány pedig hirtelen egy budapesti albérletben találta magát. Szinte azonnal felnőttem, lett keresetem, és közben leérettségiztem. Ezután kicsit el is szaladt velem a ló. Mondhatni, a fejembe szállt a siker, és hirtelen azt képzeltem, hogy még a bab is hús.
Szerintem annak köszönhetem, hogy a mai napig van még jelenlétem a szakmában, hogy egy olyan család áll mögöttem, akik időben visszahúztak a földre, és támogattak – mosolyodott el.
Lékai-Kiss Ramóna exei nemcsak szép pillanatokat okoztak
Az elmúlt bő két évtizedben Lékai-Kiss Ramóna rengeteg élménnyel gazdagodott, amelyek között akadtak szépek és kevésbé kellemesek egyaránt.
– Biztos kihagytam volna pár szerelmi tragédiát! – mondta nevetve. – Azonban úgy érzem, hogy ha nem történt volna meg az a rengeteg minden, ami ma már emlék, akkor ma nem lennék az, aki. A boldogsághoz szerintem hozzátartozik néha a csalódás, hiszen én például ebből tapasztaltam meg, hogy mi az, ami jó nekem, és mi az, ami nem. Így összességében ma abszolút azt mondhatom, hogy boldog ember vagyok. Ha visszagondolok az elmúlt 40 évre, akkor inkább egy jó érzés fog el, nem pedig az, hogy mi az, amit ma már másképp csinálnék. Pont megéltem mindent, amit egy tinilánynak, majd egy huszonévesnek meg kellett.
Lékai-Kiss Ramóna fiatalon más kihívással nézett szembe, mint a mostani tinédzserek
Persze nem könnyű mindezt úgy megélni, ha valakire több millióan kíváncsiak. Ramira és a Barátok köztben játszó kollégáira pedig bizony mindenki kíváncsi volt.
– A mai napig szoktunk arról beszélni Szabó Erikával és Kinizsi Ottóval, hogy mekkora mázli, hogy abban az időben még nem volt közösségi média, és nem került ki minden mozzanatunk az internetre!
Így is előfordult persze, hogy megjelentek a címlapokon olyan „csínytevések”, amiket elkövettem. Ehhez lelkileg fel kellett nőnöm, és meg kellett erősödnöm, hogy tudjam: ez a népszerűség természetes velejárója. Voltak olyan interjúk és cikkek, amik nagyon mélyre mentek. Amikor ilyen történt, ott álltak a szüleim egy csokor virággal, és emlékeztettek rá: az a legfontosabb, hogy ők meg a barátaim tudják az igazat.
Meg kellett tanulnom, hogy közel tízmillió embernek nem lehet megfelelni.
Ramóna ma már tudatosan építi a közösségi oldalait, s odafigyel arra, hogy kiszűrje azokat a kommentelőket, akik tiszteletlenül viselkednek.
– Azért sok év kellett ahhoz, hogy megtanuljam kezelni a kommentelőket. Velem is előfordult, hogy embriópózban feküdtem az ágyon, és zokogtam egy-egy hozzászólás miatt. A prioritást kell ismételgetni magamban, hogy a család és a barátok a legfontosabbak. Amikor pedig megszületett a kisfiam, Noé, rájöttem, hogy tényleg semmi más nem számít, csak ő és a szeretteim. Noéval együtt egy új Ramóna is megszületett. A férjemmel, Mátéval és a kisfiunkkal egy nagy egység lettünk, támogatjuk egymást – mondta az édesanya, majd elárulta, hogy sosem félt külső segítséget kérni. – Hosszú évek óta, ha nem is rendszeresen, de ahogy van lehetőségem, járok pszichológushoz. Szerintem ez annyira fontos, annyira alapvető, mint az, hogy reggel felkelés után iszunk egy pohár vizet. Egy külső szemlélő mindig segít, és megkönnyíti az életünket.
Lékai-Kiss Ramóna férje és fia körében ünnepel
Raminak tehát egy igazán boldog születésnapja lesz, hiszen ha szüksége volt bármilyen lelki támogatásra, a szeretteitől egész életében minden alkalommal azonnal megkapta ezt. Ennél többet pedig az ember nem is kívánhat!
– A szívemben mindig fontosak az ünnepek és a velük járó összejövetelek, viszont idén úgy érzem, hogy nem szeretnék nagy családi banzájt, hanem inkább csendben ünnepelnék a kisfiammal és a férjemmel.
Összebújva szeretnék megnézni velük egy jó karácsonyi filmet, majd enni valami igazán finomat, és aztán társasozni. Emellett a húgomnak, Debinek is ugyanaznap van a születésnapja, mint nekem, csak ő harmincéves lesz. Amikor én voltam harminc, én csaptam egy hatalmas bulit, ezért most rajta a sor!
Az a party persze róla szól majd, ott koccintunk a családdal – ecsetelte Rami, majd elárulta, milyen ajándékokra számít a szeretteitől. – Noé mindig azokat az eszközöket használja fel, amik a rendelkezésére állnak, tehát rajzol valami szépet. Mátéval pedig évekkel ezelőtt megírtuk a bakancslistánkat, hogy megvalósíthassuk egymás álmait. Ezért úgy hiszem, onnan választ majd valamit – mosolyodott el.
