Baranyi László jó barátját vesztette el a Kossuth-díjas színművész halálával. Mécs Károly halálhíre végigsöpört a magyar médiában, egy nemzet gyászol, köztük a Família Kft. nagypapája is.
Elhunyt Mécs Károly és ezzel szegényebb lett a magyarországi kulturális élet. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművészről jó barátja, Baranyi László is megemlékezett.
Szegény Karcsi barátom elhalálozott. Mi, többedmagunkkal számkivetettek voltunk annak idején, a vörös Rákosi-rendszerben. Mi kispolgári csökevényeknek számítottunk akkoriban. Mécs Károlyon és rajtam kívül Hofi Géza, Sztankay István, Koncz Gábor – egyikünket sem alkalmazták, mert polgárosztály-béliek voltunk. A forradalom után persze megszűnt ez a dolog. Karcsival együtt jártunk a Csécs Kálmánnak a színi tanodájába, 1955-től. Én aztán maradtam, hiszen előszerződésem volt a Déryné Színházhoz. Én ezt megelőzően a Sportszázadnál voltam, levelezőn végeztem a testnevelésit, aztán úgy voltam vele, hogy jól van, inkább jelentkezem a színművészetire. Nagyon jó barátságban voltunk, már az iskolás éveink alatt is nagyon tiszteltük és szerettük egymást
– emlékezett meg barátjáról Baranyi László, aki elárulta, hogy mindkettejüknek volt egy kisebb hétvégi házuk Ábrahámhegyen, sokat találkoztak ott.
„Ábrahámhegyen van egy kis vityillónk. Annak idején a Balatonból leválasztott földeken lehetett telkeket vásárolni 15 ezer forintért, abból egy darabot levágtak, ami még 100 négyzetméter sem volt – mi pedig megvettük, építettünk rá egy kicsivel több, mint húsz négyzetméteres kis lakást. Olyan szűk határidőt szabtak az építkezésre, hogy sietnünk kellett. Egy utcával lejjebb Karcsinak is volt. Sokat találkoztam vele ott, sokszor összejártunk. Szeretem őt nagyon. Gyönyörű orgánummal rendelkező, intelligens, jó ember és jó kolléga volt” – tette hozzá Baranyi László, majd a Borson keresztül úgy üzent Mécs Károlynak, mintha el sem veszítette volna.
Két évre vagyok a száztól, mindenkit túlélek… Ha tehetném, azt mondanám Karcsinak, hogy én itt, száz előtt megállok és bevárlak. Van még kilenc éved. Gyere és lépjünk át együtt a bűvös százason! Karcsikám, légy szíves, igyekezzél
– üzente Baranyi László, a Kossuth-díjas Mécs Károlynak, aki 89 éves korában hunyt el.