Oscar-lázban a világ: ezekről még biztosan Te sem hallottál

Az Academy Award, vagy ahogyan a legtöbben ismerjük, az Oscar-díj az Amerikai Egyesült Államok legrangosabb filmművészeti díja, amit szinte az egész világ nagy kíváncsisággal vár és követ évről évre. Nem véletlenül, hiszen tele van izgalmas részletekkel - írja a Fanny Magazin.

Teljesen más formában

Az első Oscar-gálát 1929. május 16-án tartották a Hollywood Roosevelt Hotelben, egy magánvacsora keretében mindössze 270 meghívott vendéggel. Az eseményre a jegy 5 dollár volt, a ceremónia csupán 15 percig tartott, a nyerteseket pedig hónapokkal korábban kihirdették.

Új kategóriát vezettek be

Az első évtizedekben szinte csak amerikai filmeket díjaztak, 1956-ban vezették be a „Legjobb idegen nyelvű film” kategóriát, ami 2019 óta a „Legjobb nemzetközi film” nevet viseli. A legtöbb alkalommal Franciaország filmjeit jelölték erre, a legtöbb díjat viszont Olaszország vitte el.

Rekordok rekordjai

Walt Disney tartja a rekordot: összesen 59 alkalommal jelölték, ebből 26-szor nyert Oscart. A vele kapcsolatos legrendhagyóbb díjátadás az volt, amikor 1939-ben a Hófehérke és a hét törpe filmért egy nagy és hét kis méretű aranyszobrot vehetett át. Az egyéni rekordot ma is ő tartja.

Könyvtáros adta a nevet

Az Oscar-szobor hivatalos neve „Academy Award of Merit”. A becenevet az elbeszélések szerint egy Margaret Herrick nevű akadémiai könyvtáros adta, aki szerint a szobor hasonlított az egyik rokonára, Oscar bácsira.

Aranyos részletek

Az aranyszínű Oscar-szobor bronzból készül, amit 24 karátos arannyal vonnak be. A 2. világháború és a fémhiány következményeként néhány éven át festett gipszből állt. Jelenleg az ikonikus szobor 35 cm és 3,85 kg, ami elég nagy súly ahhoz, hogy a nyertesek meglepődjenek, amikor kézhez kapják. 

Értékes részvétel

A jelöltek – még ha nem is nyernek – luxus ajándékcsomagot kapnak, melynek értéke sokszor több mint 100 000 dollár. A meglepetésen olyan extrák lehetnek, mint luxusutazások, dizájner ruhák, vagy akár plasztikai műtétekre szóló ajándékutalványok. 

Több napra lezárják

Bár ma már a Los Angeles-i Dolby Theatre ad otthont a díjátadónak, korábban több más helyszínen is megrendezték. A részletek nem változtak: gála miatt több napra lezárják a környéket, hogy felépítsék a hatalmas díszleteket és a sajtó számára kialakított területeket. 

Jól mutat a kamerán

A vörös szőnyeg egy komplex, gondosan szervezett eleme az Oscar-gálának, ahol minden részlet számít. Hossza kb. 150 méter, és már napokkal korábban leterítik, hogy minden tökéletes legyen a sztárok bevonulására. A kárpit nem egyszerűen vörös, hanem egy mély árnyalatú burgundi szín, amelyet úgy választottak, hogy a kamerákon és a reflektorok fényében is tökéletesen mutasson.

Híres magyarok is kaptak díjat

A magyar filmek és filmesek mindig is komoly hatást gyakoroltak Hollywoodra, nem meglepő, hogy neves alkotóink több díjjal is gazdagították már a filmtörténelem során hazánkat. Az Oscar története során számtalan magyar származású, de nem az országban élő alkotó is nyert már díjat. Például Kertész Mihály (későbbi ismert nevén Michael Curtiz), aki 1944-ben a legjobb rendezőnek járó elismerést kapta meg a Casablancáért, ami a negyedik jelölése volt, vagy a már New Yorkban született George Cukor, aki 1965-ben nyert a My Fair Lady rendezőjeként.

A legtöbb elismerés

Az első magyar Oscar-díjas Rózsa Miklós filmzeneszerző, akinek háromszor is volt szerencséje átvenni az arany szobrot: az 1946-os Hitchcock rendezte Elbűvölve; az 1948-as George Cukorhoz köthető Kettős élet; és az 1959-es Ben-Hur filmekért. A világhírű zeneszerzőért egyértelműen rajongott Hollywood, amit az is bizonyít, hogy 1941 és 1962 között összesen 17-szer jelölték a bolygó legrangosabb díjára. Ma is ő a legtöbbször jelölt, és a legtöbb díjat bezsebelő magyar.

Rendezők a színpadon

A magyarországi alkotások eddig négyszer nyertek Oscar-díjat. 1981-ben Rófusz Ferenc A légy című műve a legjobb animációs rövidfilm lett, ezzel együtt az első magyar Oscar-díjas rövidfilm. 1982-ben Szabó István Mephisto-ja, ami az első magyar díjazott játékfilm lett. 2016-ban Nemes Jeles László holokausztdrámája, a Saul fia kapta a legjobb nemzetközi film díját, 2017-ben pedig Deák Kristóf, Mindenki című műve nyerte el a legjobb rövidfilmért járó díjat.

Kivándorló nyertesek

Az 1956-ban emigráló Zsigmond Vilmos 1978-ban a legjobb operatőrnek járó díjat kapta meg a Harmadik típusú találkozások című filmjéért, és az ezt követő években még háromszor jelölték. Egyetlen magyar nyerte el az Oscar- és a filmes történelem során A legjobb férfi főszereplőnek járó díjat, méghozzá Lukács Pál, aki 1927-ben költözött Hollywoodba. Paul Lukas néven lett népszerű, 1943-ban pedig neki ítélték az arany szobrot az Őrség a Rajnán című filmben nyújtott alakításáért.

Idén ismét izgulhatunk

A 97. Oscar-gálán a magyar vonatkozású A brutalista minden bizonnyal az egyik legesélyesebb alkotás az arany szoborra. A film főszereplője, akit a magyar felmenőkkel rendelkező Adrien Brody játszik, egy fiktív magyar építész, Tóth László, aki 1947-ben vándorol Amerikába. Az alkotás vágója Jancsó Dávid a jelöltek között szerepel, az pedig külön érdekesség, hogy édesanyja a Mephisto vágója volt.

Közelebb mint gondolnánk

A 2024-es tíz kategóriában is jelölt filmdráma egyéb módon is kapcsolódik hazánkhoz: a mozi jókora részét ugyanis Budapesten forgatták. Emiatt mintegy 150 magyar szakember dolgozott rajta, és ha szemfülesek vagyunk olyan színészeket is észrevehetünk a képkockákon, mint Sztarenki Dóra, Mészöly Anna, Vilmányi Benett, Hermányi Mariann vagy Orbán Levente.