Egy nagycsoportos ovis és egy tipegő gyerekkel az élet semmiképp sem unalmas! Pál Dénes őszintén vallott arról, hogy bizony neki is voltak olyan időszakai, amikor nem tudta, hogyan jut ki a slamasztikából.
Pál Dénes kendőzetlen őszinteséggel vallott a családi életéről a hot! magazinnak.
hot!: Hogy vagy, hogyan indult az idei éved?
Pál Dénes: Hál’ Istennek, most azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon jól. 2023-ban nagyon igyekeztem, hogy jól induljon, és valahogy semmi sem jött össze. A tavalyi év már egy fokkal jobban indult, a mostani pedig már szinte idillikus. Lekopogom, egészen szépen alakul szakmai és magánéleti tekintetben is. A gyerekekkel nagyon jól megvagyunk, most már a kisebbik, Emma is abban a fázisban van, hogy járkál, totyog, lehet rohanni utána. Ez persze nekünk több elfoglaltságot ad, viszont egyre több közös programra is mehetünk vele.
hot!: Emma mellett pedig ott van még a hat és fél éves Panni is. Hogy éled meg a családodban a „nőuralmat”?
Pál Dénes: Nem panaszkodom, jó helyzetben vagyok. Az viszont tény és való, hogy ők többségben vannak, ezért bizonyos dolgokban alkalmazkodni kell. Ilyen például a reggeli indulás. Ez most még zökkenőmentes, de amikor majd a három lány próbál elkészülni, miközben én emberi formában igyekszem elindulni otthonról, előre látom, hogy elég nehézkes lesz! (Nevet.) Szerencsére van két mosdóhelyiségünk, úgyhogy szerintem az lesz a sorsom, hogy kapok egy kis piperetükör nagyságú valamit, és ott elkészülök. (Nevet.) Ez persze csak az egyik része. Az apa-lánya kapcsolat nagyon különleges. A feleségemmel, Henivel folyamatosan váltogatjuk a jó és a rossz zsaru szerepét, de azt pontosan tudom, hogy a kislányaim rajtam egy speciális „emléktörlő mosolyt” szoktak alkalmazni, amivel könnyedén meggyőznek arról, hogy nem csináltak semmi rosszat.
hot!: Melyikőtök a türelmesebb szülő?
Pál Dénes: Nálunk ez úgy működik, hogy valahogy megérezzük, hogy éppen melyikünknek van több türelme, és az lesz a „jó zsaru”. Ritkán előfordul, hogy mind a ketten elfáradunk a nap végére, és akkor nehéz elmagyarázni, hogy most már este van, és ideje aludni. Az esti tortúrák néha megviselnek. De hát melyik családban nincs ez így két kisgyerekkel?
hot!: Bizony, az ilyen korú gyerekeket nagyon nehéz lefárasztani.
Pál Dénes: Konkrétan nem lehet! Panninak ott van az ovi, heti kétszer jár táncolni, utána a barátnőivel még játszik, aztán otthon is játszik még, aztán mégsem tudjuk olyan gyorsan alvásra bírni, mint ahogy kellene. Nekem az energiája fele bőven elég lenne egy naphoz! De lassan új időszámítás jön, ugyanis szeptembertől kezdi az iskolát.
hot!: Megvan már, hogy melyik iskolába jár majd?
Pál Dénes: Ez mostanában dől majd el. Voltunk már szülői értekezleten; még nekem is szoknom kell ezt a helyzetet, hogy hamarosan suliba jár a kislányom! De mindenképp azt szeretnénk, hogy olyan helyen tanuljon, ami a legjobban segíti a fejlődését.
hot!: És mi a helyzet Emmával? Azt már említetted, hogy a totyogós korszakban van.
Pál Dénes: Sőt! Szinte már többet jár, mint totyog. Néhány hete még csak próbálkozott, de most már tök stabilan megy.
hot!: Hogy megy neki a beszéd?
Pál Dénes: Egyszerű szavakat már mond, mint például papa, apa, anya, a kutyusunk nevét is mondja már, hogy Lili. Gyorsan fejlődik, főleg ha nála egy kicsivel idősebb gyerekek társaságában van. Elképesztő, hogyan szívja magába azt, amiket más gyerektől lát vagy hall. Ha bölcsibe kerül, ugrásszerű lesz a fejlődés.
hot!: Pannival sokszor játszanak együtt?
Pál Dénes: Van erre példa. Igazából ez leginkább attól függ, hogy a nagyobbnak mennyire van türelme a kicsihez. Ha ez megvan, akkor tök jól eljátszanak, és akkor ő a nagytesó, aki gondoskodik a kicsiről. Sőt, akár a szobájába is beengedi ilyenkor. De olyan is van, amikor nem vágyik senkinek a társaságára, bezárja az ajtaját, és akkor senkinek nincsen belépési engedélye. Panninak néha szüksége van arra, hogy egyedül ellehessen a kis világában. Arra viszont bármikor megkérhetjük, hogy vigyázzon a kicsire, amíg készül a fürdővíz vagy a vacsora.
hot!: Valamivel több mint öt év van köztük. Előfordult már, hogy féltékenyek voltak egymásra?
Pál Dénes: Hétköznapi, pici felvillanásokat vettünk észre, de ezek a helyzetek valóban csak pár másodpercig tartanak. Az Emma születése utáni hetekben viszont kicsit jobban láttuk ezt. Az első hét még teljesen az újdonságról szólt, a második és a harmadik héten viszont már kisebb volt Panni lelkesedése, és több figyelemre vágyott. Egy újszülöttnél azonban nem lehet tologatni a teendőket: akkor kell ellátni, amikor éhes vagy sír. Panninak ezt időbe telt megszoknia. Ezenkívül azonban nem vettünk észre semmi féltékenységre utaló jelet.
hot!: Mennyi időtök van egymásra Henivel?
Pál Dénes: Hááát…
hot!: Vagy ez még várat magára?
Pál Dénes: Igen, most ebben a fázisban vagyunk, de már látjuk a fényt az alagút végén. Panninál egyszerűbb volt megoldani, hogy a baba nélkül elmenjünk valahova, Emmánál ez kitolódott. Nagyon ragaszkodó, sőt volt egy időszaka, amikor próbálkoztunk nagyszülővel, bébiszitterrel, mindenkivel, és egyik sem működött igazán.
Ez olyan szintet is elért, hogy előfordult, hogy már attól kikészült, amikor csak elmentünk a látóteréből. Ez egy nehéz időszak volt, ami próbára is tett bennünket, hiszen fáradtabbak és türelmetlenebbek voltunk, emellett aggódtunk, sőt kicsit kétségbe is estünk, hogy ilyenkor mi a teendő. Arra vágytunk, hogy valaki adjon már egy leírást, hogy mit tehetnénk, hogy ez ne legyen így. Mára viszont úgy tűnik, kezd megoldódni a probléma: most már jobban elvan a nagyszülőkkel. Nagyon jó lenne, ha most tavasszal sikerülne Henivel elutaznunk két-három napra kettesben, amíg a gyerekek a nagyszülőknél vannak.
hot!: Biztosan rátok férne egy kis pihenés, egy kis kikapcsolódás.
Pál Dénes: Igen. Nekem is hajtósabb időszakom volt, amitől a napi ritmus darálós lett. Mindketten este tízkor zuhantunk le a kanapéra, majd egymásra néztünk, hogy megnézzünk-e még egy sorozatot, vagy hagyjuk, és inkább csak aludjunk. Húzós időszak volt, de bízunk benne, hogy most már jobb lesz.
hot!: Így legyen! Említetted, hogy Henivel sokszor kiegészítitek egymást, amikor ráéreztek például arra, hogy melyikőtöknek van több türelme. A gyerekek nevelésével kapcsolatban is egy hullámhosszon vagytok?
Pál Dénes: Nagyjából ugyanolyan szempontok szerint neveljük őket, ebből sosem volt összetűzésünk. Az viszont igaz, hogy más-más területen vagyunk engedékenyebbek. Panni ezt meg is érzi: tökéletesen tudja, hogy melyikünknél van nagyobb esélye.
hot!: Az interjú elején azt mondtad, hogy szakmailag is jól indult ez az év. Milyen terveid vannak?
Pál Dénes: Most kezdenek ezek összeállni. Úgy érzem, mozgalmas lesz 2025.
hot!: Milyen értelemben? Új dalok érkeznek például?
Pál Dénes: Ezek különböző projektek. Igaz, a főállásom az éneklés, de szeretném kipróbálni magam olyan területeken, amik még érdekelnek, és csak közvetetten kapcsolódnak az énekléshez.
hot!: Kicsit titokzatos vagy ezzel kapcsolatban...
Pál Dénes: Jó, elmondom! (Nevet.) A digitális tartalomgyártással, illetve koncertek és rendezvények látványvideóinak készítésével foglalkozom az éneklés mellett. Ez félig-meddig hobbinak indult, és időről időre szakmán belül kérnek fel erre. Legutóbb Rúzsa Magdi koncertjén az előzenekar, vagyis a tavalyi Megasztár első öt helyezettjének a háttéranyagait készítettem el. Ebben kiélhetem a kreativitásomat, és valami elképesztő öröm, amikor megvalósítom azt, amit előtte kigondoltam. De persze az előadó-művészetet sem hagyom abba, sőt! Idén is szeretettel várom a koncertjeimre a kedves érdeklődőket.