A Kossuth-díjas színművész 75 évesen sem hagyott fel a karatéval. Étizedekkel ezelőtt, egy filmszerep kapcsán találkozott a sporttal, ami máig karban tartja. A karantén időszakát is hasznosan töltötte, előadások híján követőinek készített videókat.
Forrás: Knap Zoltán
Láthatóan nagyon jó formában van, minek köszönheti a fittségét?
Máig fontos része az életemnek a mozgás, fekete öves karatés vagyok. 1957-ben jött be Magyarországra ez a sport, akkor kezdtem bele egy filmszerep kedvéért, és annyira megtetszett, hogy azóta sem hagytam fel vele. Rendszeresen végzem a formagyakorlatokat, hogy elmélyüljek, befelé forduljak, erősítsem a belső énemet, és felkészítsem magamat, a szervezetemet az ellenállásra, a védekezésre, ami nagy magabiztosságot ad, ajánlom a fiataloknak is.
A karatén kívül mivel foglalta le magát az elmúlt egy évben, színház nélkül?
Igyekeztem hasznosan tölteni a felszabadult időmet. A legnagyobb hangsúlyt a saját Facebook-oldalamra fektettem. Kezdetleges technikával, egy okostelefonnal videókat készítettem a követőimnek, és a legnagyobb megdöbbenésemre óriási sikere lett. Büszke vagyok rá, hogy van, ami kilencszázezer kattintást ért el. Igazi boldogság, hogy ilyen sokan kíváncsiak rám, és egyre többen csatlakoznak az oldalhoz. A pandémia alatt voltak szinkronmunkáim is, de biztonságban voltam, mert nagyon jól megoldották a vírus elleni védekezést. Színház nélkül ez mindenki számára egy kis pénzkereseti lehetőséget jelentett.
Túl van már a koronavírus elleni védőoltáson?
Bevallom, eleinte tartottam tőle, kicsit kételkedtem az oltásban. Aztán amikor meghalt Böröndi Tamás, és egy másik kedves barátom, Kelemen Csaba is, megijedtem. Ők nagyon életerős emberek voltak, rájöttem, ezzel nem lehet viccelni. Április elsején kaptam az elsőt, aranyos élmény volt, mert míg várakoztam, a mellettem ülő néni szóba elegyedett velem. Megkérdeztem tőle, hogy szintén Pfizert ka-
pott-e, mire ő annyit válaszolt, nem, az „Astra zenekarral” oltották. Gyorsan, szakszerűen ment minden, és szerencsére semmilyen tünet nem jelentkezett nálam utána. Május 6-ára kaptam a következő időpontomat.
Sok családot hosszú időre szétválasztott a koronavírus. Önöknél is így történt?
Sajnos nem tudunk találkozni, és amíg nem rendeződik a járvány miatt a helyzet, addig ez nem is fog változni. Fájdalmas ez számunkra, de az idő majd mindent megold, és tudjuk pótolni, ami elmaradt.
Milyen feladatok várják, ha újra beindul az élet?
A Magyar Írószövetség tagja vagyok, számos színdarabbal büszkélkedhetek, amiket szívesen fölvállalnak az utazó színházak. Országszerte nagy sikerrel mentek ezek az előadások a zárás előtt. A programigazgatók ebben a pillanatban még sajnos nem tudnak tervezni, de remélem, hamarosan már lehet, hiszen mindenki vágyik már a szabadságra, és hogy újra közösségbe mehessen és kulturális
életet élhessen.
Márciusban Kossuth-díjjal értékelték a munkásságát. Milyen érzésekkel tölti el?
A hetvenes években a Jó estét nyár, jó estét szerelem miatt egy nagyszerű zongoraművésszel, Kocsis Zolival – aki sajnos már nincs közöttünk – együtt fölterjesztettek rá, de én végül Jászai Mari-díjat kaptam. Megcsináltam az Egy óra múlva itt vagyok című filmet, ami szintén óriási sikert aratott, és minden megismétlődött, akkor egy Magyarország Érdemes művésze díjjal jutalmaztak. Sok év telt el, és büszke vagyok, hogy most nekem ítélték oda. Úgy érzem, az az életmű, ami mögöttem van, a több száz előadás, és majd száz film, köztük elég sok maradandó, amiket újra és újra játszanak a televíziócsatornák, igazolja, hogy érdemes vagyok rá. Megmelengeti a szívemet, hogy eddig mindenhonnan az jött vissza: megérdemeltem. Nagyon vártam már, és igazán boldoggá tett.
Névjegy
Született: 1945. június 15., Budapest
Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, író, drámaszerző, Érdemes művész.
Felesége: Harsányi Ildikó, lányuk: Melinda
A Színház- és Filmművészeti Főiskola után karrierje 1968-ban a Thália Színházban indult. Országos ismertségét az Egy óra múlva itt vagyok című tévésorozat főszereplőjeként szerezte. Szintén nagy siker volt a Jó estét nyár, jó estét szerelem című tévéfilm. 1983 és 1989 között a Nemzeti Színház tagja volt, majd a Karinthy Színház egyik alapítója és társigazgatója, a Vidám Színpad tagja. Népszerű szinkronszínész. Emellett számos drámát, könyvet és dalszöveget is írt.
