Vitray Tamás eredetileg Neufeld Tamás néven látta meg a napvilágot 1932. november 5-én, Budapesten. 12 éves volt, amikor a nagymamáján kívül minden közeli rokonát elvesztette a Holokauszt idején. Édesapja a munkaszolgálat alatt megbetegedett és életét vesztette, édesanyja Édesanyja Auschwitzban ugyan megérte a haláltábor felszabadítását 1945-ben, de akkorra már annyira legyengült a szervezete, hogy nem tudott hazatérni. Bár Vitray Tamás fiatalon sok szörnyűségen ment át, karrierjében ez nem fogta vissza.
1948-ban kezdte meg a gimnáziumi tanulmányait a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban.
1952-ben, a tanulmányai befejezését követően a Magyar Néphadsereg Színházában díszletmunkás lett.
Ezzel egyidőben Az Idegen Nyelvek Főiskoláján tanult tovább angol-sajtó szakon.
Ezt követően a Honvédelmi Minisztériumban dolgozott fordítóként.
Később rövid időn át a Magyar Rádió, a Chemolimpex és a Kínai Népköztársaság nagykövetségének munkatársa lett.
Vitray Tamás televíziós munkái közül elsősorban a különböző sportközvetítései és a beszélgetős műsorai (Ötszemközt, Csak ülök és mesélek, Telefere, Töltsön velem egy estét/órát!) a legismertebbek. A Kapcsoltam című betelefonálós játéknak az első műsorvezetője volt.
Hozzá kötődik az 1988. évi nyári olimpiai játékok közvetítése idején a 200 méteres hátúszás döntőjében a „Gyere, Egérke! Gyere, kicsi lány! Ússzál!” felkiáltása.
1958. augusztus 5-én történt az első televíziós szereplése. A lehetőséget elsősorban a kiváló angol nyelvtudása miatt kapta meg, arra kérték, készítsen interjút az amerikai atlétákkal, köztük Rafer Johnson-nal. A vele készített interjú már csak azért is különleges volt, mert a kétméteres sportolónak úgy tette fel a kérdéseket a riporter, hogy közben egy sámlin állt. Mindezt élő adásban, amiről ő mit sem tudott, valamint addig semmilyen tapasztalata nem volt, egészen addig televíziót sem látott.
1959. december 1-jén a Magyar Rádió és Televízió Televíziós főosztálya Agitációs Propaganda Osztályán a sportrovat belső munkatársa lett.
1960-ban volt élete első sportközvetítése, amikor Prágából a Csehszlovákia – Brighton-Tigers profi együttes jégkorong mérkőzést közvetítette.
1963-ban sportszervezői oklevelet szerzett a Testnevelési Főiskolán.
Vitray Tamás első sportkommentátori sikere a garmisch-partenkircheni műkorcsolya-Európa-bajnokság közvetítése volt, ezt követően, 1968 nyarától főmunkatársként tevékenykedett tovább.
1970-ben megkapta az első Hét-, valamint az első Fórum műsorvezetését is.
Ekkoriban filmben is látható volt, miután megkapta a Gyula vitéz télen-nyáron című alkotásban a riportert szerepét.
1975-ben kinevezték a Szórakoztató és Zenei Főosztály osztályvezetőjének.
1977-től kezdődően a Színház- és Filmművészeti Egyetemen kezdett oktatni.
1981. közepétől a Drámai Főszerkesztőség Dokumentum Dráma osztályvezetőjeként tevékenykedett.
1988. november 1-jén kinevezték a Sport Önálló Szerkesztőség élére.
1991. február 15-én kinevezték az M2 intendánsának.
1992. március 15-én visszatért a Sport Önálló Szerkesztőségének élére.
Televíziós munkássága alatt 21 téli és nyári olimpiáról közvetített.
A Magyar Televízió archívumában hozzávetőlegesen 4000 általa vezetett műsor szerepel.
1999-től ő vezette a Danubius Rádió sport témájára épülő telefonos műsorát, melynek címe Ötfülközt volt. A műsort 2001 őszétől a Klubrádión sugározták.
2002. őszétől újfent kinevezték a Sportfőszerkesztőség élére.
2004. novemberétől elnöki főtanácsosi minőségben tevékenykedett.
2010-ben úgy döntött befejezi a Színház- és Filmművészeti Egyetemen való oktatást.
A 2008-as olimpiát már az Eurosport csatornája közvetítette, ahol a riporter sportkommentátorként volt jelen. Emellett akkoriban az RTL Klub Híradójában összefoglalta az olimpia aznapi eseményeit.
2009. nyarán A Szólás Szabadsága című műsor vendége volt.
2009-ben az MTV akkori alelnöke költségcsökkentésre hivatkozva elbocsátotta a televíziótól.
A DigiSport csatornáján a Kibicek című beszélgetős műsort vezette, vendégei sportolók voltak.
A magánéletének történéseiről nem nyilatkozott túl gyakran, annyit azonban tudni lehet, hogy Vitray Tamás első felesége Vasvári Terézia volt.
Házasságukból két gyermek született, Tamás és Péter.
Az első házassága véget ért, a saját bevallása szerint az ő hibájából, mivel akkoriban kizárólag a munkájának élt és nem
fordított kellő figyelmet és időt akkori kedvesére.
Második felesége Földi Teri volt, akivel 10 éven át tartó kapcsolatban éltek együtt. A színésznő 2020-ban hunyta le örökre a
szemeit, egészen addig baráti kapcsolatot ápoltak, a riporter rendszeresen meglátogatta őt a kórházban életének utolsó évében.
Harmadik felesége Kállai Bori színésznő, akivel 1987-től élt együtt. 2019-ben bejelentették válásukat.
Vitray Tamás negyedik felesége Ivens Éva operaénekes 2024-től.
Vitray Tamás fogadott lánya Fonyó Barbara operaénekes.
1966 - A Magyar Televízió sportkommentátora a Népstadionban
1967 - 12 szék
1972 - Fekete-fehér, igen-nem
1973 - Ötszemközt
1975 - Csak ülök és mesélek
1979 - Sok van, mi csodálatos
1979 - Kapcsoltam
1980 - Siker
1981 - Tengerre, magyar!
1982 - Teleráma
1983 - Csak ülök és mesélek
1985 - Telefere
1990 - Apád, anyád idejöjjön
1991 - VT-TV
1993 - Töltsön velem egy órát! / Töltsön velem egy estét!
1996 - Hogy is van ez?
2000 - Az én olimpiáim
2000 - Az ideális család
2001 - Kapcsoltam
2003 - Hoztam egymilliót!
2009 - Kibicek
1963 - Jégországból jelentkezem…
1965 - Jégországból jelentkezem…
1967 - Tizenegyes!
1968 - Az igazi jégkorong
1969 - Mexikói mozaik
1972 - Amerikai mozaik
1979 - Foglalkozásunk: sportriporter
1981 - Hivatásos sportrajongó
1987 - Az egész fele
1990 - Csak ülök és kérdezek…
2000 - Vitray - Összegzés
2003 - Morzsabál
2003 - Hofi
2008 - Kiképzés
2011 - Vallomások és legendák
2023 - Csak ülök – csakazértis!
1970 - N.N., a halál angyala
1970 - Gyula vitéz télen-nyáron
1973 - Egy kis hely a nap alatt
1979 - Tíz év múlva
2011 - Arckép
2021 - Friderikusz podcast
2023 - Tribün podcast
1968 - Sport Érdemérem ezüst fokozat
1971 - Rózsa Ferenc-díj
1972 - Sport Érdemérem arany fokozat
1980 - Munka Érdemrend arany fokozat
1987 - Kiváló művész
1990 - A Magyar Köztársaság Zászlórendje
1993 - Opus-díj
1993 - Ambassador-díj
1994 - Aranyszarvas-díj
1995 - Joseph Pulitzer-emlékdíj
1995 - Egon Erwin Kisch-díj
1996 - A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje
1999 - Pethő Sándor-díj
2000 - Aranytoll
2001 - Gerevich-díj
2001 - MSZOSZ-díj
2001 - Aranykor-díj
2002 - A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje
2003 - Prima Primissima díj
2004 - A Magyar Televízió örökös tagja
2005 - Kossuth-díj
2006 - MSÚSZ életműdíj
2012 - Budapest XIII. kerülete díszpolgára
2014 - A magyar úszósport halhatatlanja
2015 - Radnóti Miklós antirasszista díj
2017 - Hazám-díj
2012 - A XIII. kerület díszpolgára