Végső soron saját őssejtjeink állapota határozza meg hogy betegek, vagy egészségesek vagyunk. A túlsúly csak esztétikai probléma?
A Hirosimában és Nagaszakiban történt atomrobbantás egészségkárosító hatásából következő átlagos élettartamcsökkenés a túlélők között kisebb, mint az az átlagos élettartamcsökkenés, amelyet a túlsúly okozhat. Az atomrobbanás túlélői átlagosan 4 hónapot vesztenek el az életükből, ezekből nagyobb sugárdózist kapók átlagosan 2-6 évvel élnek rövidebb életet. A felnőttkori túlsúly azonban 7 évvel rövidítheti meg az emberi életet.
Biológiailag az ősi gyűjtögető, vadászó életmódhoz alkalmazkodtunk. Genetikai állományunk az óta lénygében nem változott. Ebben az időszakban a szív és érrendszer betegségei még nem voltak jellemzőek. Genetikailag a paleolitikus kor tagjai vagyunk, de társadalmi értelemben a XXI. században élünk. Magasan feldolgozott ételeket fogyasztunk, ülő életmódot folytatunk.
Kedveljük a kalóriában gazdag ételeket: ami a paleolitikus korban a túlélést segítette elő, korunkban tömegpusztításhoz vezet.
A túlsúly az energiabevitel és energialeadás egyensúlytalanságát jelzi. Túl sok energiát fogyasztunk és túl keveset adunk le. Tápanyagokban szegény, magas kalóriatartalmú ételek fogyasztása mellet testmozgásban szegény életmódot folytatunk.
Cukorral, fruktózzal édesített üdítők különösen elősegítik a túlsúly kialakulását. Különösen veszélyes a fruktóz, mivel másképp történik a lebomlása, mint a többi cukorfajtának. Emiatt a fruktózzal édesített italok és ételek a máj elzsírosodását okozhatják, elősegítik a trigliceridek képződését (máj végzi), elősegítik a húgysav, a köszvény képződését és a zsigeri zsírok felhalmozódását. Fontos megjegyezni, hogy a fruktóz káros hatásai csak a mesterségesen fruktózzal édesített élelmiszerekre vonatkoznak.
A gyümölcsökben található fruktóz valószínűleg sok más növényi anyag egyidejű bevitele miatt nem vezet hasonló káros folyamatokhoz. Az Amerikai Rákszövetség 2006–ban a fruktózzal mesterségesen édesített élelmiszereket rákkeltőnek minősítette. Az egészséges étrendet nevezhetjük gyulladás gátlóétrendnek is. A gyulladásgátló étrend magas rosttartalmú, minimálisan feldolgozott: pl. dió, mogyoró, mandula, ecet, zöldségek, teljes őrlésű ételek. Ez az étrend csökkenti az evés utáni cukorszint kiugrást és a zsigeri zsírokat. Zsigeri zsírok a legkárosabbak (szemben a bőr alatti zsírszövetekkel, amelyek már nem képesek elraktározni a zsírt), mivel gyulladáskeltő anyagokat termelnek.
Nem a testsúly káros önmagában, hanem a testsúlyeloszlás. A zsigeri zsírokat a derékbőséggel és nem az úgynevezett testtömegindexszel lehet mérni. Pl. cca. 18%-a nyugati népességnek megfelelő testsúlyú a testtömegindex (kg/m) alapján, de nagy mennyiségű zsigeri zsírokkal rendelkezik (máj, szív, hasnyálmirigy körüli és az izomszövetekben található zsír). A népesség cca. 20%-a túlsúlyos a testtömegindex alapján, de egészséges, mivel kismennyiségű zsigeri zsírral rendelkezik. A zsigeri zsírok gyulladáskeltő anyagokat bocsátanak ki magukból: gyakoribb a pszoriasis, ízületi gyulladás, bélgyulladás, atherosclerózis, cukorbetegség. A derékbőség, ill. a zsigeri zsírok jelenléte megbízhatóbb előrejelzője a stroke-nak és a cukorbetegségnek, mint a testtömegindex!
Azoknál a „túlsúlyos” embereknél, akiknek a derékbősége megfelelő, nem tapasztalható magasabb halálozási arány. Kettes típusú cukorbetegség esetén a derékbőség az életkor mellett a legjelentősebb stroke–ot előrejelző rizikófaktor. A rizikófaktorok életmódváltoztatással, testsúlycsökkenés nélkül is csökkenthetők, például testmozgással, egészséges diétával. Számos cukorbetegségre alkalmazott gyógyszer súlynövekedést eredményez, de a halálozási arányokat javítja! Cukorbetegség nélkül a terheléses cukorszint megbízható előrejelzője a szívinfarktusnak és a stroke-nak.
Hosszabb szoptatás csökkenti az elhízást, a zsigeri zsírokat, vérnyomást, a cukorbetegség későbbi kialakulásának valószínűségét. Az étcsokoládé (alacsony cukor- és zsírtartalommal) vérnyomáscsökkentő és koleszterincsökkentő hatású. Csökkenti a szív- és érrendszer betegségeit és az ebből fakadó halálozási arányokat, valamint az éhgyomri és terheléses cukorszintet.
Érdemes az ülő foglalatosságot gyakran megszakítani, mivel csökkentheti a derékbőséget és a terheléses cukorszintet. Fontos a rendszeres étkezés, megfelelő mennyiségű alvás (7-8h): a túl hosszú alvás is anyagcserezavar problémákat okozhat. A tudományos összegző elemzések alapján a mesterséges vitaminok és keverékeik nem alkalmasak a szív és érrendszer betegségeinek megelőzésére.
A gyógygombák és speciális gyógynövények hozzájárulhatnak a túlsúly okozta egészségügyi katasztrófa enyhítésében: javíthatják az inzulin érzékenységet és ezzel csökkenthetik a szervezet inzulin szükségletét. Ez azért fontos, mert a magas inzulinszint rákkeltő hatású. (Pl. inzulint adagoló cukorbetegeknél évi 20%-al növekszik a bélrák valószínűsége.) Gyógygombák az agy regenerációs képességét is elősegítik: a cukorbetegség és a túlsúly az agyat is károsítja. A trigliceridek agykárosító hatása sem elhanyagolható.
A fogyás lehet káros, esetleg végzetes, a további testsúlygyarapodás megakadályozása, illetve a testsúly megtartása mérsékelt és kiegyensúlyozott diétával sokszor célravezetőbb: a súlycsökkenés önmagában nem mindig hosszabbítja meg az életet, sőt, bizonyos körülmények között akár káros is lehet. A fogyókúra alatt bevitt tápanyagok is fontosak. Fogyókúra és testsúlycsökkenés akár a halálozási arányokat is növelheti. Egy speciális szénhidrátokban szegény és fehérjében, zsírokban gazdag diéta állatkísérletekben atheroszkleózist idézett elő és csökkentette az érfalakat kijavító őssejtek (EPC) mennyiségét és minőségét. A szervezetben gyulladást idézett elő, amely függetlenül a koleszterinszinttől szívbetegséghez vezethet.
