Biztos megtakarítások a nyugdíjas évekre, vagy éppen az egészségmegőrzéshez anyagi segítséget nyújtó pénztárak. Melyik vajon a fontosabb? A legtöbben nem tudnának választani, de az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének van egy nagyon jó híre: nem is kell! A Borsonline kérdésére kifejtette a szövetség: aki megteheti, érdemes még az idei év végéig növelnie a befizetéseit, például a 20 százalékos, évi legfeljebb 150 ezer forintos adókedvezmény miatt.
Az év vége miatt különösen fontos időszak következik azoknak az életében, akik tudatosan figyelnek arra, hogy takarékoskodjanak, mivel a pénztári befizetésekre - akár önkéntes nyugdíjpénztárról, akár egészségkasszáról van szó - 20 százalékos, évente maximálisan 150 ezer forint adó-visszatérítés jár. Sokan gondolnak erre úgy, hogy az egészségpénztári megtakarítások segítségével a jövőben igénybe vett szolgáltatásokat 20 százalékkal olcsóbban vehetik igénybe, és nekik valóban igazuk is van.
34 milliárd forintot spóroltunk egy év alatt
Valljuk be, mi magyarok sokszor mélyen a zsebünkbe nyúlunk, ha az egészségünkről van szó. Fiatalnak és idősnek sem mindegy, hogy ha egy hirtelen jött megbetegedés kezelésére pénz kell, azt honnan teremtik elő: kölcsönből vagy megtakarításból. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez, vagy más néven Pénztárszövetséghez tartozó kasszákban előtakarékoskodó embereknek már van egy biztos megoldásuk.
Ők összesen 6,9 milliószor vettek igénybe olyan egészségügyi szolgáltatást a 2018-as év első kilenc hónapjában, amelyeket pénztári megtakarításaikból, egészségszámlájukról fizettek ki, vagyis volt tőkéjük, nem szorultak segítségre. Ezek a szolgáltatások összesen 34 milliárd forintba kerültek. Magyarul ekkora kiadástól mentesítették pénztárcájukat, ami egyébként mintegy 29 százalékos növekedés az egy évvel korábbi adatokhoz képest.
A munkáltató ad is, de jól is jár
A Pénztárszövetség hosszú ideje hangsúlyozza, hogy a jól működő öngondoskodási és pénztári piachoz mindhárom szereplő, vagyis az állam, a munkavállalók és a munkáltatók szoros együttműködésére van szükség. Ugyan sokan szeretnének takarékoskodni az önkéntes nyugdíjpénztárakon és az egészségpénztárakon keresztül, vagy más megoldást választva törekednek arra, hogy többet tudjanak félretenni, sokan ezt csak úgy tudják megoldani, ha kapnak valamilyen munkáltatói támogatást.
Erre jó lehetőség, hogy a vállalatok például a pénztári takarékoskodáshoz adott hozzájárulással segíthetik a tudatos munkavállalók takarékoskodását. Éppen emiatt örömteli hír, hogy még mindig az egyik legjobb munkáltatói juttatás lesz a dolgozók pénztári tagságának támogatása. Jövőre, vagyis 2019-től már nem csak az egyénileg megtakarított összegek, hanem a munkáltatói hozzájárulás után is adójóváírást lehet majd igénybe venni.
Ez azt jelenti, hogy a pénztári öngondoskodás támogatása a legkedvezőbb juttatások között marad. A Pénztárszövetség számításai szerint az alkalmazottak pénztári takarékoskodásához adott támogatás sokkal kifizetődőbb lesz, mint a sima bérfizetés. A számítás lényege, hogy bruttó 100 forint bérként történő kifizetéssel szemben a munkavállalónál mintegy 10 százalékkal, egészen pontosan 9,9 forinttal több marad, ha pénztári juttatást kap.
Még most sem késő
A szóban forgó adókedvezmény - vagyis az évente maximálisan adható 150 ezer forint - azoknak is jár, akik az év végéig megkezdik az előtakarékoskodást az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak segítségével és december végéig befizetik - akár a teljes kedvezményre jogosító - erre a célra szánt összeget számlájukra. A Pénztárszövetség abban bízik, hogy a jövőben még több munkavállaló és munkáltató ismeri majd fel a pénztárakban rejlő lehetőséget és az adókedvezmény segítségével sokkal többen kezdik meg az egészségmegőrzést célzó, valamint az anyagilag biztosabb nyugdíjas évekre történő előtakarékoskodást.
A 2019. évtől várható adószabályok pénztárakat érintő szabályainak rövid áttekintése
A 2018. november 13-án elfogadott adótörvények több pénztári juttatási formát érintettek, így a pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány, célzott szolgáltatás, valamint az önsegélyezés szabályozását. A főbb változások röviden:
Pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány
• A pénztári munkáltatói hozzájárulás és adomány egyaránt jövedelemként adózik, azaz
a munkáltató 21%, a munkavállaló 33,5% adót fizet utána.
• A dolgozó adóját a munkáltató a juttatásból vonja le, a pénztártag egyéni számlájára a juttatás nettó értéke kerül.
• A pénztártag a számára biztosított pénztári juttatás után is igénybe veheti a számára járó 20%, évente akár 150 ezer forint adókedvezményt (ahogy – a megszokottak szerint - egyéni befizetései után is).
Célzott szolgáltatás
• A pénztári egészség- és nyugdíjpénztári ún. célzott szolgáltatás egyes meghatározott juttatásnak minősül és csak a munkáltató adózik utána. (Kivéve, ha önsegélyező szolgáltatásról van szó)
• A munkáltató adóterhe 40,71%
• A pénztártag nem kell, hogy adót fizessen utána (és adókedvezményre sem jogosítja)
• A juttatás nem az egyéni számlára, hanem egy elkülönült támogatási alapba/számlára kerül, innen vehető igénybe a támogató által juttatni kívánt szolgáltatás
