<p>Hazaérkezett Szilágyi Áron, aki akárcsak Londonból, az idén Rióból sem az aranygéppel utazott haza.</p>
Forrás: Fejér Bálint
- Nagyon hosszú volt az olimpiáig vezető út, hetekre távol voltunk, szerettem volna mihamarabb a családommal lenni – magyarázta a magyar kardozó, aki a sportág történetében ötödikként tudta megvédeni egyéni olimpiai elsőségét (előtte ez a bravúr csak Fuchs Jenőnek, Kárpáti Rudolfnak, Viktor Krovopuszkovnak és Jean-Francois Lamournak jött össze).
A Brazíliából érkező gépe Párizsban lekéste a csatlakozás, ezért az eredetileg tervezett koraesti landolás helyett 23 óra 10 perckor szállt le, és alig negyed órával éjfél előtt lépett ki a kései óra ellenére rá várakozó tömeg elé. A családja ezúttal nem jött ki elé, mint négy éve, de hamarosan úgy is mindent bepótolnak.
– Egyelőre nagy ünneplésben nem volt részem, az majd még csak most következik, otthon, a szeretteim körében, és úgy tudom, a Vasas is szervez valamit – árulta el.
– Egyelőre pihenni próbáltam, a nagy alvások azonban még várnak rám. Közben meg majd a tévén keresztül drukkolok a magyar csapat további sikereiért.
Szilágyi Áron elmondta, nem szereti azt a kifejezést, hogy teher, rajta nem volt teher, nem annak élte meg, hogy címvédő volt, és ezért mindenki őt akarta legyőzni, inkább feldobta a tudat, hogy tisztában volt vele, milyen olimpiát nyerni. Tudatosan készült, így most minden egyes tusra tisztán emlékszik, nem úgy mint négy éve, amikor szinte módosult tudatállapotban küzdötte végig a napot, emiatt onnan sok szürke folt van a fejében.
– A mai Szilágyi Áron megverné a négy évvel ezelőttit – mondta ezzel kapcsolatban. Az aranyérmét valószínűleg a másik mellé helyezi, amely a könyvespolcán díszeleg, bár az elkövetkező hetekben biztosan annyi és annyi meghívásnak kell eleget tennie, hogy egyelőre vele együtt úton lesz. Most leginkább egy kiadós alvásra vágyik, de erre még napokig nemigen lesz lehetősége.
