<p>Az MTVA szerint kétszázhuszonötezren nézték végig a tévében kézilabda-válogatottunk hétfő esti vergődését. Bár ne láttuk volna!</p>
Forrás: Végh István
Tragikusabban nem is kezdődhetett volna Görbicz Anitáék svédországi Eb-szereplése, ugyanis tizennégy, eddig kivétel nélkül megnyert hivatalos derbi után először kaptunk ki Csehországtól – amúgy kvartettünk leggyengébb tagjától. A 27-22-es zakót követôen megeshet az a szégyen, hogy három derbi után összerámolnak a lányok és hazatérnek. Kétségtelen, kilenc alapembere nélkül állt fel a Kim Rasmussen-gárda, amelynek tagjai nem vállalkoztak átlövésre, s mindvégig egymást múlták felül stresz-szelésben. Ettől függetlenül: a dán csodaedző erre az egy fontos derbire készült fél éven keresztül, mégis arcpirító verés lett a vége.
– Hadd bocsássam előre: Rasmussen nem az a fajta ember, aki a kardjába dől egy kisiklás után, másrészt honfitársai ellen mindenképpen bizonyítani próbál – mondja Tomori Zsuzsa, a győriek két térdműtét után lábadozó átlövője.
De ettől még óriási a baj: alulmúlhatjuk az 1996-os és 2010-es mélyrepülést, amikor a 10. helyen végzett a csapatunk. Ne beszéljünk mellé: a ma esti folytatásban Dánia ellen fikarcnyi esélyünk sincs, pénteken Montenegrót esetleg megverhetjük, és ez esetben megúszható a sportágtörténeti blamázs, azaz a villámgyors búcsú három veréssel.
– Ha a kapitány a védekezést stabilizálja, nem kell temetni a lányokat. Ez egy új, formálódó válogatott, amelynek, úgy hiszem, kell még néhány év közös érlelődés – tette hozzá Tomori.
