Forrás: Purger Tamás
Tóth József keserűséggel a hangjában jegyzi meg, noha két világbajnokságon is futballozott, havi százezer forint nyugdíjból kell megélnie.
A tavaly kigyulladt fóti házuk már lakható?
Igen, összességében megvagyunk, bár a feleségem, Marcsika azért eljár dolgozni, mert magas a rezsink – válaszolja a 67 éves Tóth „Jokka”, az Újpesti Dózsa korábbi védője, 56-szoros válogatott futballista. – Tudja, szívesen dolgoznék edzőként Fóton, de az az állás kihalásos alapú. Addig magamat edzem, kiveszem a labdát a garázsból, és indulok futni.
A legutóbbi Újpest–FTC 1-2-es rangadónak miért csak az első félidejét látta?
Mert a magyar élvonal telve van külföldi focistákkal és edzőkkel, és ezért egyre érdektelenebb számomra.
Balszélsőként kezdte, majd balösszekötő lett, de balhátvédként vitte sokra.
Támadóként a gyorsasággal érvényesültem, hátul meg nem sokan jártak túl az eszemen.
Mégsem kapott külföldi ajánlatot.
Na ez óriási tévedés! 1982-ben a Real Madridtól kikaptunk idegenben, és a védőjük, Johnny Metgod izomszakadást szenvedett. A lefújás után megkerestek a spanyolok, szerződjek hozzájuk. Ám Csáki Sándor, aki akkoriban a magyar fociban élet és halál ura volt, nem engedélyezte. Azt mondta, gondolni se merjek nyugati klubra, mert szocialistarendszer-ellenes vagyok. Tény, fiatalon gyakran eljárt a szám, szidtam a kommunistákat, ami olyan BM-csapatoknál, mint a Pécsi és az Újpesti Dózsa volt, főbenjáró bûnnek számított. Pedig mehettem volna az Anderlechthez, Austria Wienhez, de a szókimondásomra ráfizettem.
Kárpótlás, hogy az 1978-as és 1982-es vb-n remekelt?
Ezeket a tornákat azért némileg beárnyékolja, hogy a kettôért összesen 120 ezer forintot kaptunk fejenként. Ha arra gondolok, hogy most emelik az olimpiai érmeseink havi fixét, azt javaslom: mi, egykori foci-vb-résztvevők is megérdemelnénk hasonlót.
A Dózsával nemzetközi kupában jeleskedtek, csak csurrant-cseppent valami?
Amikor az Austria Wiennel játszottunk, az osztrákok megkérdezték, mennyi az annyi, átváltották és 100 schillingre jött ki, amin hangosan hahotáztak. Mi egykor 800 forint pontpénzért hajtottunk.
