<p>Kinek vicces, kinek félelmetes azt hallani, hogy a mellette alvó hangosan beszél álmában. Erre genetikai hajlam is van, tehát lehetnek kifejezetten „dumás családok”.</p>
Az alvás közben beszélők nincsenek tudatában a cselekedeteiknek. Mondhatnak egybefüggő mondatokat, zagyválhatnak össze-vissza, de arra is volt már példa, hogy valaki verset szavalt.
– Ez bármelyik alvásszakaszban előfordulhat, de többnyire akkor kezdünk bele a mondókánkba, amikor a mély alvásból átlépünk a felületesebb ciklusokba. Legtöbbször az éjszaka első három órájában szokott előfordulni – magyarázza a Borsnak dr. Hermánné Fogarassy Éva alvásterapeuta.
Az esetek nagy részében – azon kívül, hogy kifecseghetjük a titkainkat – az éjjeli beszéd teljesen ártalmatlan jelenség, de ha mindennapossá válik, és másokat is nagyon idegesít, érdemes szakemberhez fordulni.
– Genetikai hajlam van rá, ezért fordulhat elő, hogy a család több tagja is csinálja. Gyermekkorban a leggyakoribb, felnőttkorban legtöbbször szorongás van mögötte. Emellett befolyással lehet az alvásunk minőségére is, ez pedig számos egészségügyi problémához, a többi között szívbetegségekhez, cukorbetegséghez, elhízáshoz és depreszszióhoz is vezethet – hívja fel a figyelmet a szakértő.
A REM-fázisban álmodunk
Felnőtt életünk egyharmadát töltjük alvással, ami 90-120 perces alvásciklusokból épül fel. Ezek négyszer-ötször ismétlődnek egy éjszaka. Az alvásciklusokon belül két alvástípus, az NREM- (szemmozgás nélküli) és a REM- (gyors szemmozgásos) alvás váltakozik szigorú sorrendben. Négy, egyre mélyülő NREM-alvást egy REM-alvás követ. A negyedik NREM-fázisban alszunk a legmélyebben, a REM-fázisban pedig felerősödik az agy aktivitása, és álmodni kezdünk. A gyors szemmozgásos alvás az újszülöttek alvásának mintegy ötven százalékát teszi ki, felnőttkorban már az egynegyedét sem éri el. (Forrás: alvascentrum.hu)
Mit csinál az agyunk, amikor a lóbőrt húzzuk?
1. Döntéseket hoz
Képes információkat feldolgozni és tevékenységekre felkészülni. Döntéseket hoz öntudatlan állapotban – és az alvás közben összeszedett információk alapján éberen is.
2. Emlékeket készít
Új emlékeket gyárt, a régieket megszilárdítva összhangba is hozza őket. A pihenés hiánya ezért kisebb emlékezetkieséseket is okozhat.
3. Formálja a kreativitásunkat
Olyan kreatív összefüggések születnek meg alvás közben az agyban, amik ébren eszünkbe sem jutnának. Az emberek rögtön ébredés után 33 százalékkal nagyobb mértékben képesek információkat összekötni a fejükben.
4. Méregtelenít
Kisöpri az ártalmas molekulákat, amelyek ébrenlét alatt keletkeztek.
5. Automatizálja a feladatokat
Fejlődik a hosszú távú memória. Motorikus feladatokat – például vezetés vagy valamilyen sporttevékenység – is alvás közben jegyez meg úgy az agy, hogy az automatikussá váljon.
Rohadt müzlidarabkák!
Egy magyar lány összeszedte és közzétette egy Facebook-csoportban, hogy a családjában ki mit beszélt már alvás közben. A família tagjai rendszeresen elmesélik reggelente, hogy a másiktól milyen „baromságokat” hallottak az éjjel.
* * *
– Minden az átkozott porszívó műve! – ordította a párom.
– Miről beszélsz?
– Hát, nem érted?! Bosszút fog állni! Rohadt müzlidarabkák! És csend lett…
* * *
Egyszer édesanyáméknál aludtam. Az ágyam mellett, az asztalon egy szelet lekváros kenyér pihent. Édesanyám szerint elkezdtem keresni a távirányítót.
– Hol van?! Ég a ház, kell az a távirányító!
– Anita, minden rendben?!
– Ott volt a kábelek közt, hová tettétek?! Tűz van!
– Te most alszol?!?
– Ki vagy te? Miért beszélsz hozzám? – és a lekváros kenyér repült felé.
