<p>Magyarországon is egyre több kutyás és macskás hagyja el a gyári tápot.</p> <p></p>
Forrás: Thinkstock
Magyarországon is megvetette a lábát az úgynevezett B. A. R. F. életmód. Követői nyers hússal, zöldséggel és gyümölccsel etetik a kutyáikat, macskáikat. Az ellenzők szerint a nyers hús veszélyforrás.
A nyershús koszt javít a háziállatok egészségén – ez a tapasztalata Kosár Krisztiánnak, a B.A.R.F. Magyarország ügyvezető igazgatójának. Ennek pedig idősebb állatok esetében még nagyobb a jelentősége, hiszen a korral nő az elhízott, illetve rákkal küzdő házi kedvencek száma.
Drágább, de olcsóbb
– Eleinte beteg kutyák gazdái fordultak hozzánk, akik több százezer forintot költöttek gyógyításra eredménytelenül. Amikor a kutyák átálltak a természetes kosztra, megszűntek a gondok. Persze a B. A. R. F. nem gyógykezelés, csupán életmódváltás – hangsúlyozta az ügyvezető, aki három éve honosította meg itthon a nyugat-, illetve észak-európai országokban már elterjedt etetési szokást.
– A kutatások szerint Magyarországon tízből kilenc kutyát táppal etetnek. Sokban olcsón beszerezhető növényi szénhidrát van, amit például az ebek nem tudnak megemészteni. S bár a B. A. R. F. drágább, az orvosi kezelésre költött pénz kevesebb lesz, tehát megéri átállni rá – érvelt a Borsnak.
Fertőzést okozhat
A nyers hússal kapcsolatban azonban sokan óvatosságra intenek. Több állatorvos szerint sem bizonyított az egészségre gyakorolt hatása, ráadásul veszélyforrás is lehet.
– Úgy a fehér hús, mint a vadhús okozhat fertőzést, például szalmonellát. Egyelőre a hagyományos étkeztetésben van tapasztalatunk, nem megy olyan régen a B. A. R. F., hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni.
Az biztos, hogy házilag nem lehet pótolni azokat a hasznos anyagokat, amik a tápokban beállított mennyiségben megtalálhatók – nyilatkozta a Borsnak dr. Hámori Zsolt állatorvos. Egyébként az ő páciensei közt is van, aki átállt az új életmódra.
A kulcs a vörös hús
Manapság a táp az elterjedt, de még a kilencvenes évek elején is a csirkeaprólékkal etetés volt a trend. Nyakas Gábor kutyaszakértő szerint mindig az adott kutyától függ, mi válik be neki.
– Annak idején, amikor elkezdtem kutyákkal foglalkozni, csirkefejjel és csirkefar-háttal etettük őket, nem volt más. Aztán jöttek a tápok, amik, ha nem megfelelő minőségű anyagokból készülnek, bélproblémát, allergiát okozhatnak.
Ha túl sok a tápban a fehérje, a kutya hirtelen nő meg, ami később ízületi problémákat okozhat. Ismerek olyan kutyát, amelyik hasmenéssel küzdött, s ez nagyon megviselte a szervezetét. Miután átállították a nyers kosztra, rendbe jött az emésztése. Ez persze nem azt jelenti, hogy a B. A. R. F. etetés jobb a táposnál.
Tudok olyan tápot, ami minőségében felveszi a versenyt a nyers koszttal – magyarázta a Borsnak a szakértő, aki szerint a kulcs a vörös hús. A természetben ugyanis a kutya ősei is ezt fogyasztották.
Mi a B. A. R. F.?
Az angol mozaikszó egyik „megfejtése”: Bones and Raw Food, azaz Csontok és Nyers Étel, a másik: Biological Appropriated Raw Food, magyarul Biológiailag (értsd: a fajnak) Megfelelő Nyers Étel.
Az etetési módszerben nyers hússal, csontos hússal, zsírral, zöldséggel és gyümölccsel táplálják a kutyákat és a macskákat.
Az elmélet az, hogy az állatok olyasmit egyenek, amit a természetben vadállatként fogyasztanának.
