Egyes szakemberek szerint szinte már népbetegség, amelyet gyógyítani egyelőre nem lehet, csak kezelni. De mégis honnan ismerhető fel a lisztérzékenység?
A cöliákia néven is ismert autoimmun-megbetegedés vagy gluténérzékenység kiváltója a gabonafélékben található glutén egyik fehérjecsoportja. A lisztérzékenység elsősorban örökletes, emellett a környezeti tényezők közül a táplálékkal elfogyasztott glutén is kiválthatja, amit tartalmaz a búza, az árpa, a rozs, a zab is. Gyógyítása jelenleg nem ismert, és bármely életkorban kialakulhat. A tünetek változatossága miatt a felismert probléma az eseteknek valószínűleg csupán 10-15%-át teszik ki – figyelmeztetnek a Budai Allergiaközpont szakemberei.
Egyéves kortól kell figyelni a gyereket
A hasmenés miatti jelentős fogyás és gyengeség a tipikus tünete, de felnőttkorban a jelek már nem olyan egyértelműek. Az erre a betegségre utaló panaszok gyerekkorban a lisztes táplálék bevezetésétől 14-18 hónapos korban jelentkezhetnek jellemzően 3-5 éves korig. Ezek lehetnek: étvágytalanság, hányás, puffadt has. Gyakori, hogy 35-40 éves kor körül egyik pillanatról a másikra bukkan fel, hasmenés, székrekedés, puffadás kíséretében.
Fogyatékossághoz is társulhat a betegség
Nyugodtan lehet alattomos kórnak nevezni, mert nem egyszer előfordul, hogy az ember rá sem jön, hogy emiatt szenved. Ugyanis a tipikus tünetek nélkül is lehet valaki gluténérzékeny. Figyeljen arra fennáll-e vashiányos vérszegénység, alacsony növés vagy éppen a fogzománc hibás fejlődése, mert ezek is utalhatnak rá. Sőt vannak olyan kóros állapotok, melyekhez társulhat is. Ilyen például a Down-kór vagy éppen a fiatalkori cukorbetegség.
Kiút a diéta
A lisztérzékenység szakorvosi vizsgálatokkal és teszttel is kimutatható. Egyetlen kezelési módja a szigorúan betartott diéta. A glutén elhagyásával a bevitt rostmennyiség csökken, a rostokat sok zöldség és gyümölcs fogyasztásával kell pótolni. Fontos, hogy aki lisztérzékeny, ne tekintse magát betegnek, mert a diéta mellett teljes élet élhető.
