Hiába vagyunk óvatosak, bárkivel megtörténhet, hogy közlekedési baleset részese lesz. Mit kell tennünk ilyenkor?
Elég az autóban egy félrepillantás vagy egy kései fékezés, és bumm, már meg is van a baj. Hogy mit kell tenni a csattanás után, zavarba ejtő kérdés lehet, főképp, ha sokk hatása alatt kell cselekedni. Így járt a napokban Budapesten, a zsúfolt, forgalmas Hungária körúton fiatal olvasónk is. – A piros lámpánál egyszer csak feltűnt mögöttem egy autó. Nagyon gyorsan jött, már nem volt mit tenni, csak a csattanást hallottam és a lökést éreztem. Hirtelen fogalmam sem volt, mit tegyek, csak néztünk egymásra a tükörből. Első gondolatom a felelősség kérdése volt, a második pedig a forgalom. Személyi sérülés nem volt – mondta a tíz éve vezető sofőr. Lássuk csak, hogyan járjunk el szabályosan ilyen helyzetben úgy, hogy később se tudjon a károkozó szépíteni a szituáción, hogy mentse az irháját.
Elő a mellényt!
A KRESZ szerint minden autó kötelező kelléke az elsősegélyláda és az elakadásjelző. A láthatósági mellény viszont ajánlott. – Az első alapszabály, hogy a gépkocsikkal ne hagyjuk el az ütközés következtében kialakult végállapotot. Még akkor sem, ha a másik fél erre próbál ösztökélni minket, vagy a forgalom miatt ez lenne kívánatos. Az okostelefonok világában mindenképpen fotóval és videofelvétellel rögzítsük a gépkocsik állását és csak ezután álljunk félre. Baleseti felelősségi vita esetén azonban akkor se, mindenképpen várjuk meg a rendőröket – mondta el a Borsnak dr. Újvári Zoltán biztosítási szakjogász.
A háromszög és a vészvillogó
Lakott területen belül nem kötelező az elakadásjelző háromszög használata, de ajánlott. Kapcsoljuk be a vészvillogót is.
Vannak sérültek?
Mérjük fel szorul-e bárki azonnali segítségnyújtásra. Amennyiben igen, a 112-n kell bejelentést tenni, innen értesítik a rendőröket és a mentőket. – Sajnos bármennyire is körültekintő a sofőr, épp a ráfutásos baleset az, amivel nem lehet mit kezdeni, az elszenvedő semmit sem tehet, hogy elkerülje. Ugyanakkor a közlekedésre általában igaz, hogy inkább az autó törjön, mint hogy ember sérüljön, ezt kell figyelembe venni – mondta lapunknak Dobrocsi Endre közlekedés-biztonsági szakértő. – Persze itt is van kivétel, de ilyen esetben mindig a hátsó autó a hibás, a biztosító is ennek megfelelően jár el – magyarázta.
Kék-sárga baleseti bejelentő kitöltése
Ha a balesetet követő pillanatokban sikerül, akkor gyűjtsük be a szemtanúk nevét, címét és telefonszámát, amelyeket a baleseti bejelentő 5. számú rovatában rögzítsünk. – A későbbi gördülékenyebb kárrendezés érdekében nézzünk körül, hogy más vagyontárgyunkban (telefon, ruházat) keletkezett-e kár. Amennyiben igen, akkor ezt a baleseti bejelentő 4. számú rovatába írjuk. Iparkodjunk higgadtan és átgondoltan lerajzolni a baleseti szituációt a 13. számú rovatba és kellő pontossággal megjelölni a közlekedési manővereket a 12. számú pontban – magyarázta dr. Újvári Zoltán. Betétlapnak is mondott bejelentőt bármely biztosítónál kérhetünk, de az internetről is letölthetjük.
Szemle után jöhet a szerelő
Ha nincs szerencsénk, rendőrt kell hívni a helyszínre, hogy megállapítsa, ki a vétkes. Ez szabálysértési eljárást von maga után. A közlekedés-biztonsági szakértő szerint nem érdemes rögtön szerelőhöz fordulni, azt jobb a biztosító szemléje után megtenni. A baleseti bejelentőlappal a károsultnak és a károkozónak is utóbbi biztosítójánál kell jelentkeznie. A vétkesnek 5 nap áll a rendelkezésére.