Jakab Péter néhány éve még a Magyar Gárda mellényében ült be a miskolci közgyűlés ülésére
Bár a Jobbik elnöke ma már tagadja, hogy egykoron köze lett volna a cigányellenes, antiszemita szervezethez, a Kontra birtokába jutott információk teljesen más megvilágításba helyezik a történetet - írja a portál. A Kontra beszámol arról, hogy Jakab Péter 2012-ben a Magyar Gárda jellegzetes mellényében ült be a miskolci közgyűlés ülésére, az egyik felvételen pedig a gárdisták egyenruháját viselte, miközben igazoltatták a rendőrök.
Jakab Péter tagadja, hogy bármiféle köze lett volna a szélsőséges félkatonai szervezethez, a Magyar Gárdához, csakhogy a Kontra birtokába került fényképek, információk egyértelműen cáfolják az állítását - írja a Kontra.
JAKAB PÉTER 2012-BEN A SZERVEZET JELLEGZETES MELLÉNYÉBEN ÜLT BE A MISKOLCI KÖZGYŰLÉS ÜLÉSÉRE, AZ EGYIK FELVÉTELEN PEDIG A GÁRDISTÁK EGYENRUHÁJÁT VISELTE, MIKÖZBEN IGAZOLTATTÁK A RENDŐRÖK.
A TÖRTÉNET ÖNMAGÁBAN VÉVE IS PROBLÉMÁS, ÚGY MEG PLÁNE, HOGY A JOBBIK ELNÖKE A NEGYEDIK HELYET FOGLALJA EL A BALOLDALI ÖSSZEFOGÁS LISTÁJÁN, ÉS ERŐSEN POZÍCIONÁLJA A BELÜGYMINISZTERI TISZTSÉGET
- szögezi le a Kontra, majd hangsúlyozzák: bár Jakab pártelnökké választása után azt ígérte, megtisztítja a szélsőségektől a Jobbikot, több eset is az mutatja, hogy ezt nem sikerült véghez vinnie.
Az ígérte, hogy megtisztítja a pártot
Bár pártelnökké választása után azt ígérte, megtisztítja a szélsőségektől a Jobbikot, több eset is az mutatja, hogy ezt nem sikerült véghezvinnie.
A néppárti irányvonalba semmilyen szélsőséges megnyilvánulás nem fér bele
– jelentette ki a Jobbik frissen megválasztott elnökeként Jakab Péter a Magyar Hangnak 2020 januárjában adott interjújában, példaként említve volt párttársát, Kulcsárt Gergelyt. A Jakab vezetésével felálló pártvezetés a holokausztot tagadó, a Duna-parti cipőkbe beleköpő politikusán akart példát statuálni, megmutatva a nyilvánosságnak, hogy a Jobbik megváltozott, és le fog számolni a párton belüli szélsőséges csoportokkal.
Szép gesztusnak tűnt, csakhogy az idő előrehaladtával kiderült, az egykori radikális pártra is igaz a mondás:
mindenki egyenlő, de vannak egyenlőbbek.
A jelek szerint, amit Kulcsárnak nem szabad, azt másnak igen: elég csak a Judapestről és a tetűcsúszdásokról értekező Bíró Lászlóra, vagy a náci karlendítést bemutató Z. Kárpát Dánielre gondolni, ők jelenleg is élvezik a pártelnök és az ellenzéki összefogás vezetőinek a bizalmát.
Most azonban egy olyan történetet mutatunk be, ami alapjaiban kérdőjelezi meg a Jakab-féle megtisztulás hitelességét – hiszen annak főszereplője nem más, mint a pártelnök maga.
ELŐRE A GÁRDÁÉRT!
Jakab Péter ma már az baloldali összefogás egyik leghangosabb támogatója, rendszeresen mutatkozik az együttműködés védőszentjeként, legutóbb még dalt is írt annak dicsőségéről. Mostanra igazodva a baloldali politikusokhoz, kommunikációs eszköztárába bekerültek az olyan kifejezések, mint a demokrácia, a jogállamiság, a tolerancia és az elfogadás.
Ehhez képest minimum furcsán hat az a fotó, amely a szerkesztőségünk birtokába került. Ezen az látható, amint
egy rendőr igazoltatja a riadtan néző, a Magyar Gárda egyenruháját viselő Jakabot.
Az Árpád-sávos felvarróval ellátott fekete színű sapka, a fekete színű dzseki, nadrág és bakancs mind a szervezet jellegzetes ruházatának a részét képezte. Úgy tűnik, precízen követte az aktuális divatot a jobbikos képviselő, aki egészen pontosan az Új Magyar Gárda viseletében mutatkozott. Mint ismert, a bíróság 2009 júliusában feloszlatta az eredeti szervezetet, amelynek következményeként megalakult az Új Magyar Gárda Mozgalom.
De nemcsak a fekete zubbony, hanem a hírhedt fekete mellény is helyet kapott Jakab ruhatárában. Ezt nem is olyan régen még büszkén viselte, olyannyira, hogy 2012 decemberében
a gárdisták ruházatban ment be a miskolci képviselő-testület ülésére.
Mint az erről az alkalomról készített jegyzőkönyvből kiderült, Varga Gergő DK-s képviselő az ülés felfüggesztését kérte, mivel szerinte Jakab „tiltott rendészeti tevékenységet reklámozó mellényben” foglalt helyet a közgyűlésben. A provokatív akcióról örömittasan számolt be a Jobbik akkori pártlapja, a Barikád, a helyi Jobbik pedig groteszknek nevezte a „mellényvitát” a közösségi oldalán.
Nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a Jobbik elnöke büszkén mutogatta a Gárda-mellényét. 2015-ben még arról posztolt, hogy pár évvel korábban
éppen a mellény viseléséért vitték fogdába, és ezt bizonyítandó a kezében szorongatott egyet.
A bejegyzéssel egyébként azt bizonygatta, hogy a cigányok által használt fejsze sokkal veszélyesebb, mint a rendőrség által betiltott ruházati cikk. „Mert bár igaz, hogy a fejszével embert lehet ölni, no de a mellény! A mellény… … az FEKETE! Bevallom, úgy érzem magam, mintha belecsöppentem volna a Monty Python egyik epizódjába, pedig nem. Ez a miskolci valóság. És így már nem is nevetséges” – fogalmazott némi cinizmussal Jakab.
Azt, hogy a jobbikos politikus az utolsó utáni pillanatig kitartott a Magyar Gárda és annak szellemisége mellett, jól mutatja, hogy 2015 júniusában beszédet mondott a szervezet borsodi csoportjának Trianoni rendezvényén. „Nagyon jól tudom, hogy ez a küzdelem eszeveszett nehéz. Azért nagyon nehéz, mert kettős mércét alkalmaz a hatalom. A rendteremtőt üldözi, a rendbontót viszont védelmezi. a gárdistát bíróság elő citálja és garantáltan megbünteti” – szomorkodott a gárdisták sorsán.
Sőt, az Egyenes Beszéd 2017-es adásában a szervezetet védelmezve arról beszélt, hogy „a Magyar Gárda egy társadalmilag hasznos szervezet”, és „az emberekben félelmet keltő gárda sosem létezett.”
NEM KIS FORDULAT
A történet több okból is problémás. A Magyar Gárda és annak utódszervezetei nyíltan cigányellenes, antiszemita alakulatok voltak, és ezek több szálon kapcsolódtak a Jobbikhoz. Céljuk a két világháború közötti fasiszta jellegű mozgalmakhoz hasonlóan a magyarság fizikai, lelki és szellemi „nevelése” és önvédelme volt.
A gárdisták képviselőitől nem voltak ritkák a zsidóellenes megnyilvánulások, illetve központi témájuk volt a cigánybűnözés elleni küzdelem. Fekete ruházatuk pedig sokakban félelmet keltett, különösen akkor, amikor cigánylakta területeken vonultak.
Arról nem is beszélve, hogy a Magyar Gárda és utódai a kezdetektől fogva tudatosan domborították ki a katonai jellegű külsőségeket, ami miatt sokan félmilitaristáknak tartották őket. Magyarán
a Jobbik elnöke egy olyan szélsőséges társasághoz tartozott, amely fordulatokkal teli politikai karrierjét tekintve most már meglehetősen kínos neki.
Az, hogy Jakab tagja volt-e a Magyar Gárdának, egyelőre kérdéses, hiszen gárdista ruházatot bárki be tudott szerezni. Az viszont már az eddigiekből is egyértelművé vált, hogy erősen szimpatizált velük, hiszen egészen 2017-ig mindenben támogatta őket.
Csakhogy változnak az idők, és ami egykoron jó ötletnek tűnt, az nem biztos, hogy a jelenben is annak bizonyul. Amikor tavalyelőtt Hont András arról kérdezte a HVG-n, hogy tagja volt-e a szervezetnek,
Jakab Péter határozottan tagadta ezt.
Mint ismert, az egykoron cigány- és zsidóellenes szólamokat hangoztató politikus az előkelőnek számító negyedik helyet kapta meg a baloldali összefogás listáján. Nem mellékes, hogy több alkalommal is arra célozgatott: egy esetleges kormányváltás után nem lenne ellenére a belügyminiszteri pozíció.
Kérdés, hogy Jakab Péter karrierjének szélsőjobboldali szakaszai mennyire elfogadhatóak a baloldali összefogást alkotó pártoknak, mennyire férnek bele az értékrendjükbe.
