Elmaradt előadás, különös viselkedés a színpadon, értelmezhetetlen mondatok a Mokkában. Egyre hosszabb az a lista, ami azt bizonyítja, a színművésszel komoly baj van.
Aki látta az ominózus Mokkát, majd nálunk a lépcsőn elkeseredetten ücsörgő Gesztesi Károlyt, az tudja: nagy a baj.
Szakember beszél most arról, mi történt a színművésszel, hová vezet ez az út, amin elindult, és hogyan lehet segíteni rajta. Makai Gábor klinikai szakpszichológus is látta a Mokka hétfő reggeli adását, amelyben Gesztesinek szinte egy értelmes mondata nem volt, és gyakorlatilag egy kérdésre sem válaszolt.
– Ez az ember elindult a lejtőn – tárta szét a karját a szakember. – Az a hasonlat, amit Gesztesi használt: „Ha egy medve leterül, akkor utána mindenki elkezdi rugdosni. Én vagyok a medve” arról szól, hogy nem akarja megélni, hogy a lejtő alján fekszik. A kérdésekre adott válaszai nem logikusak, ezért volt különös érzése annak, aki nézte a műsort. Valaminek a hatására beszélt ilyen furcsán. Sok oka lehet annak, ha valaki szétesik egy beszélgetés alatt.
Arról többször is beszélt Gesztesi, hogy nem jó alvó. Ebből a beszélgetésből is kiderült, hogy a műsorvezetőnek, Vujity Tvrtkónak többször is írt, vagy hívta őt hajnalok hajnalán.
– Gesztesi viselkedésének hátterében állhat depresszió, kilátástalanság vagy akár önértékelési probléma is – sorolja Makai.
– Az alkohol ilyenkor csak egy eszköz, amivel képes csökkenteni a belső feszültséget.
Tvrtko: Gesztesi bajban van
Élete egyik legnehezebb interjújának nevezte a hétfői mokkás beszélgetést Tvrtko, aki megtisztelve érezte ugyan magát, hogy Gesztesi bizalmába fogadta, de írásában leszögezte, ők valójában nem is ismerik egymást. Ettől függetlenül a tévés örült, hogy segíthet az általa sokra tartott színésznek tisztázni a nevét.
– Sem pár órával korábban, amikor hajnalban beszéltünk, sem ott a helyszínen, pár másodperccel a beszélgetés megkezdése előtt nem érzékeltem, hogy ebből az interjúból baj lehet – írta Tvrtko, aki szerint is bajban van Gesztesi.
– Nem leszek álszent, látom és látja ezt mindenki. Könnyű lenne, s egyes sajtótermékeket látva könnyű is őt megrugdosni. Megítélés kérdése, hogy padlón fekszik-e vagy csak féltérdre ereszkedett, ám a baj látható, érezhető. Sokan mondják, hogy segíteni kell. Sokan pedig azt, hogy magának köszönheti a bajt, okolja csak az alkoholt meg önmagát – fogalmazott a műsorvezető, aki szerint az lenne a legjobb gyógyír, ha Gesztesi tényleg elmenne pihenni.
A műsorvezető megkérdezte a színészt, vannak-e alkoholproblémái, mire azt válaszolta: „Nekem nincs! Reggel egy pohár rozéval leülök a teraszra, ha nem dolgozom...”
– Amikor úgy általában az alkoholfüggők – s itt eltekinthetünk Gesztesi személyétől – elmondják, mennyit isznak, például három felest vagy egy üveg bort naponta, akkor azt meg kell szorozni hárommal. Miért hazudnak? Mert még ők is szeretnék fenntartani a látszatot. Ami egyre nehezebben megy, mivel ez alkohol nemcsak a szervezetet, de a személyiséget is roncsolja.
Sok furcsaság került szóba a műsorban, például Tvrtkónak meg kellett kérdeznie Gesztesi kérésére, hogy mivel töltötte az éjszakát. Károly elárulta, hogy egy gyönyörű nővel volt. Az is szóba került, hogy miért nem jelent meg a győri színházi előadáson? Erre is zagyva választ kapott: „Emberből vagyunk. Van olyan, hogy ott voltam Győrben, és tényleg ott voltam még este hét 44-kor is, de valamitől elfáradtam, amit te is feszegettél, hogy visszavonultam. Volt egy ilyen este.”
– Annak, aki iszik, egy idő után nem lesznek társaskapcsolatai, elveszti a munkahelyét. Ha tovább csúszik ezen a lejtőn, képtelen lesz párkapcsolatot létesíteni. Ezzel együtt jár, hogy átértékelődnek benne a társadalmi elvárások. Például nem érzi akkora tétnek, ha nem megy el egy előadásra. A depresszió az alkohollal megtámogatva leépíti a memóriát is. Az alkohol szétrombolja a személyiségét. Itt már segítségre van szükség! Kell a pszichiáter, aki gyógyszerekkel kezeli a depressziót, és a pszichoterápia, hogy feltárják az okokat. Nem elég csak a tünetet kezelni. Azt látatlanban nem tudjuk megmondani, hogy mi az ok, mi csak a mázat látjuk. De az tény, hogy az alvászavar vezető tünete a depressziónak, az alkohol csak másodlagos. Segíteni kell, nem ítélkezni!
Makai óva int attól, hogy pálcát törjünk egy olyan ember felett, aki éppen széthullik.
– Nem az erkölcsi ítélkezés a lényeg, inkább sokkal nagyobb empátiára van szükség – szögezi le, utalva arra, hogy az ilyen típusú betegek nem látják be, hogy segítségre van szükségük, így el sem fogadják azt. – Gyakran kell próbálkozni, mire megragad benne, amit mondunk, és magától kér segítséget. Sokszor fog elmenni kezelésre, és sokszor ki is lép, de egy idő után eljut arra a pontra, amikor érzi, hogy nincs tovább, és ottmarad. A másik lehetőség az, hogy meghal. Ezért nem szabad feladni, ezért ne fáradjanak bele a körülötte élők. Nem szabad megsértődni, akkor sem, ha agresszíven elutasít, akkor sem, ha azt mondja, hogy takarodj. Akkor is éreznie kell, hogy a támaszai vagyunk, és van számára segítség.
