Fiatal kajakos tehetségeket karol fel a sztáredző.
Fábiánné Rozsnyói Katalin élete legnehezebb évén van túl. Tavaly augusztusban elhunyt olimpiai bajnok férje, László, ráadásul a kajaksportban világhírű edzőnő befejezte munkáját korábbi klubjában, a Vasasban. S ugyan a gyászt még nem heverte ki, időközben szerencsére sínre került az élete, az Óbudai Ganz Vízisport Egyesületben fiatal versenyzőkkel dolgozik együtt.
– Az utóbbi években néhai férjem ápolása és a Vasas-tréningek kötöttek le, mondhatnám, hogy a két feladatkör rabszolgája voltam. A temetés óta viszont időmilliomos vagyok – mesélte Kati néni. – Nemrég jutott el hozzám dr. Varga József klubelnök megkeresése, amire így igent mondtam.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság életműdíjas szakembere tizennyolc éves, illetve annál fiatalabb reménységekkel foglalkozik, amiből kajaksportunk várhatóan bőven profitálhat, elvégre Kovács Katalintól Kozák Danutáig szinte valamennyi klasszis magán viseli az edzőnő keze nyomát.
– Kifejezetten örülök annak, hogy ismét fiatalokkal dolgozhatok. Bár úgy tűnik, eredeti tervemmel ellentétben a 2020-as tokiói olimpián már nem lehetek ott, de lökést adhatok egy-két fiatalnak ahhoz, hogy a későbbiek során indulhassanak a nyári játékokon.
S hogy nem sajnálja-e, hogy felnőtteket már aligha pallérozhat a jövőben?
– Nem, és megmondom azt is, miért. A mai ismert hazai kajakos nagyságok felkészítői egyre inkább egymás szakmai módszereit veszik át, kevés az önálló ötlet, továbbá egy új irányzatot is észlelek: már nem egy edző dolgozik a versenyzőkkel, hanem egy egész team. Siker esetén pedig azon vitáznak, ki tett többet az adott aranyéremért… Ezekből én már nem kérek – tette hozzá.
Kati néni nagylelkűségére amúgy jellemző: a tavaszi edzőtáborban szolnoki házában vendégül lát reményteljes fiatal sportolókat, sőt ha valamelyikőjük anyagi gondokkal küszködik, állja az étkeztetése költségét is.